Az EADS légibusz- és Eurofighter-gyártó vállalatban, a magyar Malévban és a svájci Oerlikon konszernben - és feltehetően hamarosan az Alitalia olasz légitársaságban is - közös, hogy nagyrészvényesként valamennyiükben megjelent egy orosz milliárdos, írta "Jönnek az oroszok" című cikkében az osztrák napilap.

Röviden szólva a nyugat-európai gazdaság ez idő tájt orosz "bevásárlókörút" célpontja - folytatódik a cikk. Az energia- és nyersanyageladásokból származó bőséges bevételek lehetővé teszik az orosz vállalatoknak, hogy fontos külföldi cégekben nagy részesedéseket szerezzenek. Rajtuk keresztül az orosz állam is részese lesz az üzletnek az olaj- és gázjövedelmekből létesített beruházási alapon keresztül.

Egy osztrák szakértő szerint az orosz vállalatok hivatalosan évi mintegy 13 milliárd dollárt fektetnek be külföldön, és gyaníthatóan további 20 milliárdot feketén. Becslések szerint az orosz beruházók külföldi vagyona 140 milliárd dollár, de vannak, akik ugyanezt 250 milliárdra taksálják. Nemzetközi elemzők emellett felhívják a figyelmet, hogy az orosz befektetések növekvő mértékben "komolyabbá" válnak: a korábbi években nagyon sok pénz áramlott (pénzmosás-) gyanús Karib-tengeri ügyletekbe vagy angol futballklub-felvásárlásba, de ma már megbízható ipari részesedéseket vásárolnak.

Az orosz Gazprom és a Lukoil energiakonszernek nemrég közös társaságot alapítottak külföldi befektetésekre. A német Wingas gázszolgáltatónak már a felét ellenőrzi a Gazprom, és tervezi részesedés szerzését német városi közművekben is. Meghiúsult viszont az oroszok kísérlete a legnagyobb brit gázszolgáltató átvételére, mert Európában az orosz "bevásárlókörutat" növekő gyanakvással szemlélik. Megfigyelők mindinkább az orosz oligarchák összejátszását feltételezik Vlagyimir Putyin elnökkel: egy mesteri tervet az európai ipar ellenőrzésére, miközben az orosz piac mindinkább bezárkózik a külföldi befektetők előtt.

Putyin az elmúlt években világos feltételeket teremtett: azok az orosz milliárdosok (mintegy 60-an), akik a kilencvenes évek privatizációja során túl sok pénzhez jutottak, választhatnak: ha szembeszállnak az orosz kormánnyal, mehetnek emigrációba, mint Borisz Berezovszkij, vagy börtönbe, mint Mihail Hodorkovszkij. Akik viszont együttműködnek, zavartalanul folytathatják üzleteiket, Moszkva bársonyos irányítása mellett a háttérben.
Ezt Oleg Gyeripaszkának is tudomásul kellett vennie: a második leggazdagabb orosz milliárdos 2004-ben már konfliktusba került az államhatalommal, és csak többszáz millió dolláros összeg kifizetésével kerülhette el Hodorkovszkij sorsát. Azóta Kreml-hű oligarchának számít - írta a Die Presse.