| A felmérésben szereplők |
| A 2006 végén elkészült felmérést a Deloitte mintegy 180 légitársaság belső ellenőrzési vezetőjének vagy pénzügyi igazgatójának küldte el. A válaszadók 76 százaléka volt hagyományos légitársaság, 17 százaléka fapados légitársaság és 7 százalék charter légitársaság. A résztvevők 44 százaléka az Európából, 17 százaléka az Amerikából, 12 százaléka az Ázsiából, 10 százaléka a Csendes-óceáni térségből, 10 százaléka a Közel-Keletről, 7 százaléka Afrikából került ki. A légitársaságok átlagosan 127 repülőgéppel és 13 700 alkalmazottal rendelkeznek. A résztvevők átlagos bruttó árbevétele 4,4 milliárd dollár. |
Egy átlagos légitársaság évente 3 millió dollár veszteséget szenved el a csalások miatt, amelyek a fapados légitársaságokat érintik a legérzékenyebben. A fapados légitársaságoknál tapasztalt csalási esetek átlagos száma évente meghaladja az ezret, szemben a hagyományos légitársaságok háromszáz esetével. A Deloitte szerint a legkevesebb félnivalója a charter-társaságoknak van, akik a legkevesebb közvetlen ügyletet bonyolítják a piacon.
A felmérés során azonosított csalások típusai sokfélék lehetnek, a hamis vagy lopott jegyektől kezdve, a rakomány-lopásokon, jogosulatlan poggyász-felvételeken és törzsutas-kedvezményekkel való visszaéléseken keresztül, egészen a fedezetlen csekkekig. A legtöbb veszteséget azonban továbbra is a hitelkártya-csalások okozzák. A légitársaságoknak több mint egy harmadát érintette már a hitelkártya-csalás valamilyen formája, ami az összes külső, csalásokból eredő veszteség 60 százalékát teszi ki és önmagában átlagosan egymillió dollár veszteséget okoz a légitársaságoknak évente. A fapados légitársaságok szenvedték el a legtöbb hitelkártya-csalással kapcsolatos veszteséget, ami részben az általuk használt online értékesítésnek tudható be.
Azonban nem minden veszteség vezethető vissza külső okokra. A tanulmány szerint növekvő tendenciát mutatnak az olyan törzsutas-kedvezményekkel való visszaélések is, ahol a munkavállalók a saját családtagjaik vagy barátaik számlájára irányították át a pontokat. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az utasok sincsenek biztonságban: a légitársaságok 20 százaléka élt vissza az utasok személyes adataival, és 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy munkavállalói ellopták az utasok személyazonosságát.
Repülőgép landolás előtt. Szárnya kél a pénznek © AP |
Bár a csalások számának növekedése részben magyarázható a jobb feltárási teljesítménnyel is, a felmérésből azonban az is kiderül, hogy a légitársaságok csaknem 60 százléka nem rendelkezik a csalások elleni fellépést szolgáló programmal, nem végez rendszeres csalási kockázatelemzést és nem rendelkezik a csalások nyomon követésére vagy nyilvántartására szoláló eszközökkel. A légitársaságok több mint egy harmada "véletlenül" tárja fel a csalásokat.
A felmérés eredményei Bartosz Jura, a Deloitte magyarországi kockázatkezelési üzletágának vezetője szerint azt mutatják, hogy a jelenlegi IT rendszerek nem elég erősek és hatékonyak, hogy lépést tartsanak a csalókkal, akik a legmodernebb technológiát vetik be a kontrollok folyamatos kijátszása. Mivel a légitársaságok arra ösztönzik az utasokat, hogy a személyes vagy telefonos ügyintézés helyett online foglalják le a jegyüket, arról is gondoskodniuk kellene, hogy a honlapjuk megfeleljen az adatbiztonsági szabványoknak – tette hozzá.
Mindezek ellenére a felmérésben résztvevő társaságok 90 százaléka számít a csalások szintjének növekedésére vagy stagnálására 2007-ben. A legnagyobb légitársaságoknak ugyanis igen szűk a mozgásterük a haszonkulcs tekintetében. Egyes esetekben – mivel a haszonkulcsok már most is igen alacsonyak –, a csalás lehet a mérleg nyelve, ami akár nyereségbe vagy veszteségbe is képes fordítani egy vállalatot – hangsúlyozta Bartosz Jura.