EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A vállalati csalások legtöbbjét a cégvezetés tagjai követik el, a tipikus csaló 36 és 55 év közötti férfi, aki már több mint hat éve a cégnél dolgozik, kivívta a felső vezetők bizalmát, és maga is vezető pozícióban van - derül ki a KPMG "A vállalati csaló profilja - 2007" című nemzetközi tanulmányából.
A tanácsadó cég sajtóközleménye szerint a KPMG európai, közel-keleti és afrikai régiójának (EMA) Forensic (igazságügyi szakértői) csoportjai 360 olyan esetet vizsgáltak meg, amelyekben saját ügyfeleik kértek segítséget a vállalatnál gyanított visszaélés leleplezésére, azaz a KPMG - eddig egyedülálló módon - valós eseteket elemezve állította fel a tipikus csaló portréját.
Eszerint a jellegzetes csaló 36-55 éves férfi, több mint hat éve dolgozik már cégénél, vezető beosztásban, többnyire a pénzügyi osztályon. Egyedül "tevékenykedik" és végül komoly anyagi és erkölcsi kárt okoz saját társaságának.
A felmérés megállapítja, hogy a csalók főként a belső ellenőrzések elégtelenségét használják ki, tettüket a pénzszerzésen túl éppen a megfelelő kontroll hiányából adódó lehetőség, alkalom motiválja. Ezekben az esetekben - éppen a kontroll elégtelensége miatt - általában névtelen bejelentések vezetnek a csalás felfedésére.
Jimmy Helm, a KPMG közép- és kelet-európai régiójának Forensic partnere arra figyelmeztet, hogy a csalók mintegy kétharmada a cég felső vezetői közül kerül ki.
"A felső vezetők hozzáférnek bizalmas információhoz, könnyebben kikerülhetik a belső kontrollmechanizmusokat, és így végül nagyobb kárt is okoznak" - hangsúlyozza Helm, aki szerint a tanulmány igazolja, hogy a kockázat jelentős, ráadásul kis- és nagyobb cégek egyaránt komoly anyagi vagy presztízsveszteséget szenvedhetnek el saját munkatársaik esetleges visszaélése miatt.
A tanulmány szerint a csalók jellegzetesen visszaesők - a vizsgált esetek kilencvenegy százalékában lebukásukig több csalást is elkövettek. Ugyanakkor a visszaélések háromnegyede legalább fél éve, míg mintegy harmaduk legalább három éve folyamatban volt már, amikor elkövetőjük lelepleződött.
Bár jelentős a kár, az imidzsüket féltő cégek inkább titkolódznak. Az esetek rendkívüli érzékenységét igazolja az érintett cégek reakciója: kétharmaduk semmilyen vagy csak hiányos információkat közölt a nála előfordult visszaélésről. Ritkán tájékoztatják a munkatársakat, a hatóságokat vagy a sajtót, attól tartva, hogy a mindez rossz fényt vet a társaságra. Mindebből az is következik, hogy igen ritkán indul formális nyomozás a csalások felderítésére - az esetek többségében a rendőrség vagy az illetékes hatóságok bevonása nélkül, a cégek megbízásából saját, "házon belüli" vizsgálat indul.
Pedig a pénzügyi kár igen komoly, és az esetek többségében annak terhét az érintett cég maga kénytelen állni. Jimmy Helm szerint a társaságoknak csak ritkán sikerül teljes mértékben orvosolni a kárt. "Mindezt súlyosbítja az a tény is, hogy a károk rendezése gyakran több évig is eltart. Jóval kifizetődőbb a megelőzés - a felső vezetők működését is ellenőrző etikai normák bevezetése -, ezek jóval hatékonyabb és költségkímélőbb eszközök" - hangsúlyozza a KPMG partnere.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
„Nagyon nehéz ide bekerülni, de még nehezebb elérni, hogy itt is maradj” – mondja a válogatottról Szoboszlai Dominik, aki a HVG-nek adott portréinterjúban beszélt a kislánya születéséről, a Liverpoolról, a vb-selejtezős esélyekről, és élete legnehezebb döntéséről is.
Felháborította a szakmai szervezetet az egészségügyi államtitkár szereplése a Harcosok órája podcastban.
Huszonhét év után hagyja ott a Mol Csoportot Pethő Zsolt.
Vasárnap óta tűzgyújtási tilalom van életben az egész ország területén.
A tűz átterjedt az egyik épület homlokzatára is.
A politikus úgy értesült, a birtokon ukrán vendégmunkások végezték a felújítást.