Nem várnak hétfőn újabb kamatcsökkentést a pénzpiaci elemzők

A Magyar Nemzeti Bank épülete. Nem vágnak © Magyar Nemzeti Bank

Az MNB júniusi negyed százalékpontos kamatlefaragása eldöntötte a hónapokig nyitva álló kérdést, mikor kezdődik meg az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamatlábának csökkentése. Ennek ellenére július már a negyedik hónap, amikor az elemzők többsége azt mondja, most még nem lesz kamatcsökkentés, de később biztosan.

A felmérésben erősen megoszlottak a vélemények, mi lesz a hétfőn esedékes döntés, de azok voltak többségben, akik szerint 7,75 százalék marad a jegybanki alapkamat. Erre 18 elemző számított, miközben 10-en újabb 25 bázispontos lazításra tippeltek.

Több elemző ugyanakkor alig 50 százaléknál többre tette saját előrejelzése valószínűségét és jelentős piaci bizonytalanságra utal az is, hogy a devizapiacon végzett másik felmérés ellenkező eredményre jutott. Tizennégy kereskedő közül csak öten gondolták, hogy változatlan marad hétfőn az alapkamat, kilencen viszont újabb kamatvágást valószínűsítettek.

Mióta 2005 elejétől a Reuters havonta megkérdezi a devizadílerek véleményét is a soron következő kamatdöntésről, ez az első eset, hogy többségi véleményük eltér az elemzői felmérésben kialakult konszenzustól. Az eltérés ráadásul jelentős. „jeleznie kell (az MNB-nek), hogy nem ajtóstul ront a házba és nem lesz minden ülésen vágás... ha vágnak, akkor is azt kell kommunikálniuk, hogy óvatosan fognak eljárni a jövőben” – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője.

Egyes elemzők szerint a bizonytalanság oka részben az, hogy a júniusi első kamatcsökkentés egy olyan májusi Monetáris Tanács közleményt követett, amely még a privát szektor bruttó béreinek gyors növekedéséből származó inflációs kockázatokat hangsúlyozta.

A Monetáris Tanács tagjai legutóbbi nyilatkozataikban azt jelezték, hogy az inflációs adatok megfelelnek a várakozásoknak és a piac által a júniusi döntés előtt még nem ismert adatok szerint a szolgáltató szektor vállalatai a megnövekedett bérköltségeket a foglalkoztatottság csökkentésével és nem áraik emelésével kompenzálták.

Simor András MNB-elnök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy további óvatos kamatcsökkentések következnek, de ahhoz, hogy a soron következő lépések időzítését előre jelezzék, az elemzőknek alaposan meg kell vizsgálniuk a következő időszak gazdasági adatainak részleteit.

Sok elemző szerint azonban sem a legutóbbi adatok, sem az MNB kommentárjai nem adtak egyértelmű jeleket az alapkamat rövidtávú alakulását tekintve. Az éves infláció a májusi 8,5 százalékról júniusban 8,6 százalékra emelkedett és igaz, hogy májusban 7,4 százalékra lassult az éves bruttó béremelkedés az áprilisi 8,4 százalékról, de az egyszeri kifizetések nélküli bérnövekedés a privátszférában 12,1 százalékról 12,4 százalékra gyorsult.

Egyes elemzők szerint a béradatok fontossága csökkent, mert a Monetáris Tanács arra a véleményre hajlik, hogy a bérkiáramlást jelentős arányban a gazdaság kifehéredése okozza. „A bank figyelme (a bérektől) a fogyasztói árindex, különösen a nem szabályozott szolgáltatási ár komponens felé fordult,” – írta jegyzetében a Goldman Sachs. A GS úgy véli, hogy „a legutóbbi inflációs adatok kicsit felfelé mozdultak, de a nem-regulált szolgáltatások inflációja szinten maradt. Így a Monetáris Tanács valószínűleg nem csökkenti kamatai ebben a hónapban.” Mások szerint az adatok még mindig adhatnak okot aggodalomra. „A (béradatok) az egy hónappal ezelőttihez képest valamelyest jobbak voltak, de azért még mindig elég jelentős a bérkiáramlás,” – mondta a Reutersnak egy devizapiaci kereskedő.

Ugyanakkor egyes vélemények szerint a hétfői döntést az MNB kommunikációs nehézségei is befolyásolhatják. Az indító kamatvágás időzítése kérdéseket vetett fel a piacon, másrészt a Monetási Tanácsnak a közeljövőben dupla feladatot kell megoldania: lehűteni a meglepetésszerű júniusi döntés okozta túlzott kamatcsökkentési várakozásokat, ugyanakkor kilátásba helyezni az infláció várható csökkenése által megengedett újabb kamatcsökkentéseket. „Azért lehet valamivel nagyobb sansza a (hétfői) vágásnak, mert a legutóbb olyan helyzetbe manőverezték magukat, hogy most furán nézne ki egy tartás. Talán ősszel következik, hogy kivárnak” – mondta Fórián Szabó Gergely.

Az elemzők szerint nem kérdés, hogy tovább csökkenti-e a kamatokat az MNB, a lazítás sebessége és ütemezése annál inkább. Az elemzői konszenzus szerint júliusban alig süllyed tovább az infláció, 8,4 százalékra. Abban azonban egyetértenek a szakemberek a jegybankkal, hogy ősztől – amikor az adatokból eltűnik a múlt szeptemberi kormányzati intézkedések árnövelő hatása – gyors csökkenésnek indulhat az infláció. Az év végére 5,3, a jövő év végére 3.4 százalékot mutat a szakmai közvélekedés, 2009-ben pedig az átlagos infláció az MNB 3 százalékos középtávú céljával egyező szinten landolhat. Ezzel a háttérrel az elemzői konszenzus szerint az év végére 7 százalékra csökkenhet az alapkamat. E kamatlépéseket azonban hat Monetáris Tanács ülésre kell elosztani.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke egy interjúban elmondta a Reutersnak, hogy az állampapírpiaci hozamok által a következő 6-12 hónapra beárazott fokozatos, többé-kevésbé folytonos kamatcsökkentés a jelenlegi információk alapján összességében megfelel a bank gazdasági várakozásainak és kockázatértékelésének.

A jelenlegi hét százalék körüli 12-hónapos kincstárjegyhozam a következő egy évre várt kéthetes MNB-kamat átlagos hozamával összehasonlítva egy olyan jegybanki kamatpályának felel meg, amely mentén a jelenlegi alapkamat egy év alatt 6,25-6,5 százalékra csökkenhet.

Hasonló várakozásokat tükröznek a spot pénzpiaci kamatok és az előretekintő kamatügyletek görbéi is. (A piacokon inkább ezekből olvassák ki a jegybanki kamatra beárazott várakozásokat, mint a kevesebb lejárat kirajzolta állampapírgörbéből.) E várakozások az év végéig 75-100 bázispontnyi, egy éves időtávra pedig 125-150 bázispont kamatcsökkentést tükröznek. A legújabb elemzői felmérésből kiolvashatónál ez némileg optimistább lazítási ütemet feltételezhet: a jövő év végére 6,25 százalékos jegybanki alapkamatot valószínűsít az elemzők konszenzusa, ami negyed százalékponttal magasabb, mint az egy hónapja várt szint. „A jövő évet tekintve fontos bizonytalanság, meddig emeli majd kamatait az Európai Központi Bank” – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.

 

A devizakereskedők előrejelzéseinek konszenzusa az euró ellen 245 és 247 közt mozgó forint árfolyamot vetít előre a jegybanki kamatdöntés utáni időszakra a jövő héten, bár volt olyan kereskedő, aki szerint kamatcsökkentés esetén a forint akár 252-ig is gyengülhet.

Az elemzők konszenzusa az augusztus végi árfolyamra 248. Az év végére további forintgyengülést várnak, a legutóbbi időszak viszonylag erős árfolyamának hatására azonban a következő másfél évre az egy hónapja vártnál erősebb forintra utal az új konszenzus: a most valószínűsített év végi szint 253 helyett 250, a jövő év végére pedig 252,50-ről ugyancsak 250-re módosult.

Érdekesség, hogy a jövő év végére két külföldi elemző is a 240-es szintnél erősebb forintot jelzett előre. Ez biztos jele annak, hogy ők a forint árfolyamrendszerének változására számítanak, hiszen a forint jelenlegi lebegtetési sávja nem enged meg 240-nél erősebb árfolyamot.

Ugyanakkor továbbra is az elemzők kisebb része válaszolt a kérdésre, vajon megszünteti-e a jegybank és a kormány a forint árfolyamsávját. Hat elemző válasza egyértelmű igen volt, négyen válaszoltak nemmel, egy elemző pedig – aki szintén helyesnek tartaná a sáv megszüntetését – bizonytalan volt. Azok, akik arra is választ adtak, mikor szűnhet meg az árfolyamsáv, többnyire 2008-ra tippeltek.