A hivatal augusztus végi előzetes becslése 1,8 százalékra szólt. Júliusban 1,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Júniusban és előtte májusban 1,9-1,9 százalékos tizenkét havi inflációt mértek az euróövezet átlagában. Elemzők szerint a friss adat támogatja azt az új, habár e héten kissé megfogyatkozott piaci reményt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén talán már folytatja a szigorítást. Az EKB legutóbb június elején emelte irányadó kamatát, a 2005. decemberben kezdett ciklusban nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, de az e hónap elején esedékesnek tartott újabb emelés elmaradt, a "nem elsőrendű válság" okozta, megváltozott tőkepiaci körülmények miatt.

A továbbra is enyhe, az EKB legföljebb 2 százalékos riadószintjétől elmaradó infláción kívül az is enyhíti a kamatvárakozást, hogy az elmúlt egy hét alatt mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel. Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén. Júniusban 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az Európai Bizottság most 2,5 százalékos növekedésre számít az idén. Május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre, a tavalyi, 2,7 százalékos, hatéves rekord ütem után.

Az egész EU-ban augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban. Júliusban 2,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU-átlagában, júniusban 2,1 százalékos.

Magyarországon 0,1 százalékos havi árcsökkenést és 7,1 százalékos tizenkét havi inflációt tart nyilván az EU-statisztikai hivatala augusztusról, a júliusi, 8,3 százalékos tizenkét havi ütem után.

Az euróövezetben jelenleg kedvezően alakulnak az inflációs folyamatok: korábban - júniusban, májusban, áprilisban és előzőleg márciusban - rendre 1,9 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés. Az infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta sem haladta azt meg. Ám az EKB továbbra is tart az inflációs nyomás növekedésétől, amit a beruházási fellendülés vonzotta, rekord ütemű pénz- és hitelnövekedés táplált még az idén is, és ezen - mármint a pénzellátás óriási növekedésén - a "nem elsőrendű válság" sem változtatott még eddig érezhető mértékben. Jóllehet az infláció nem tűnik közvetlenül fenyegetőnek, a gazdasági növekedés az euróövezetben továbbra is gyorsabb annál az - évente a 2 százalékot alig meghaladó - ütemnél, amelyet az EKB egészségesnek tart az árstabilitás számára, ezért bizonyára folytatódik a kamatemelés, de hogy még az idén vagy már csak jövőre,, efelől megoszlanak a piaci vélemények.

Az euróövezetben a fellendülés leggyengébb láncszeme továbbra is a lakossági fogyasztás - már csak azért is, mert a béremelkedés üteme tavaly és az idei első negyedévben is lassult -, de az EKB erről az oldalról is minduntalan veszélyt gyanít. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly alig mozdult az euróövezet átlagában a 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél, és az átlagos gazdasági növekedés hatévi csúcsra gyorsult. A helyzet az idén tovább rosszabbodott a lakossági fogyasztás aránya számára, miután a vállalatok rendületlenül a béreken-fizetéseken spórolnak. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása oly csekély, hogy szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben. A második negyedben a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal volt több az euróövezet átlagában, mint egy évvel azelőtt. Az első negyedévi 1,4 százalékos többlet után, tovább lassulva a tavaly utolsó negyedévi 2,1 százalékos ütemhez képest is, miközben az euróövezeti GDP növekedése a második negyedévben, szintén éves összehasonlításban, 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,2 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 3,3 százalékról.
   
Az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik. Most már - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy export bővülése is lassult. A második negyedben a beruházások 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévben 7,4 százalékos, a tavalyi utolsó negyedben 5,9 százalékos volt az éves többlet. Ez arra vall, hogy az euróövezeti pénzellátás eddig rekord ütemű növekedése is valamelyes lassulásra van ítélve, és ezügyben a finomszabályozást elvégzi a "nem elsőrendű válság" miatt óvatosabbá vált hitelezés, úgyhogy talán halasztható az EKB kamatemelése - csak nem tudni, meddig.

A GDP-számításhoz figyelembe vett euróövezeti export a második negyedben 6,2 százalékkal, az első negyedben 6,7 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Közben az import 5,1 százalékkal, az első negyedben 5,9 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 7,2 százalékkal gyarapodott.