szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az eddigi jogszabály-módosítások után 2006-ban 200 ezerrel, 1,2 millióra csökkent a minimálbéresek száma, ezzel is szélesebbé vált az adóbázis - mondta Veres János pénzügyminiszter. A Napi Gazdaság adókonferenciáján felszólaló szakemberek szerint a kormány és a szakma között nincs koncepcionális vita.

A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalnak (GVK) még nincsenek elfogadott elképzelései. Abban sincs egyetértés, hogy kihez is kellene Magyarországot hasonlítani az adórendszer átalakításakor: a régió országaihoz vagy egész Európához – mondta Zara László, az Adó- és Könyvvizsgálói Egyesület elnöke és a GVK Adórendszer munkacsoportjának vezetője a Napi Gazdaság Adókonferenciáján. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az élőmunka terhelését csökkenteni kell. Nálunk ugyanis mind a környező országoknál, mind pedig az uniós átlagnál magasabb ez az adóterhelés.

Az adószakértő szerint csak akkor lehet csökkenteni az adóterhet, ha valahonnan megteremtik erre a forrást, ez pedig szerinte az adóalap szélesítésével lehetséges. Erre pedig megoldást jelenthetnek a szélesebb körű és a hatékonyabb adóellenőrzések. Az adószakértő az szja csökkentés lehetőségét nem látja, szerinte mozgástér a tb-járulékok terén lenne. Ezt a véleményt Veres János pénzügyminiszter is osztotta.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy a fogyasztási típusú adókat és a forgalmi adókat kellene növelni. Zara László azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy áfaemelésnek is lehet negatív a megítélése, hiszen a magyar áfa mértéke már így is a legmagasabbak között van. A jövedéki adók emelése is felmerülhetne, de itt erős lobbik vannak, amik miatt szintén nehéz végigvinni a javaslatokat – jegyezte meg.

Az ingatlanadóval is baj van a szakember szerint. Ezt az értékalapú adót mindenkinek fizetnie kellene, ám egyelőre nem látszik annak a lehetősége, hogy miként lehetne a hitelből vett ingatlanok és a saját ingatlanok között különbséget tenni adófizetési szempontból. A rendszer e nélkül igazságtalan lenne – vélekedett Zara László.

Veres: az iparűzési adót nem válthatja ki az ingatlanadó (Oldaltörés)


A konferencián felszólaló Veres János pénzügyminiszter elmondta, hogy az adóváltozások jövőre tovább szélesítik az adó- és járulékalapot, és egyes szabályok is egyszerűsödnek. Az eddigi jogszabály-módosítások után 2006-ban 200 ezerrel, 1,2 millióra csökkent a minimálbéresek száma. Személyi jövedelemadót tavaly 400 ezerrel többen, 3,4 millióan fizettek, míg a cégek közül 10 ezerrel kevesebben, 107 ezren voltak veszteségesek. A számok alapján a pénzügyminiszter arra mutatott rá, hogy ezzel is szélesebbé vált az adóbázis.

A 2009-től tervezett adóstruktúra-változásokról nem ismertetett részleteket a pénzügyminiszter, mivel ezekről 2008. január végéig állapodik meg a két kormánypárt.

A pénzügyminiszter Zara László azon felvetésére, hogy az ingatlanadó kiválthatná az iparűzési adót, elmondta: a két adó nem helyettesítheti egymást, hiszen az ingatlanadóból 60 milliárd forint körüli bevételhez juthatnak az önkormányzatok, míg az iparűzési adó évi 400 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.

A miniszter jelezte, hogy a 10 százalék feletti költségvetési hiány 3 százalékra csökkentése növekedési veszteséggel jár. Idén és jövőre a növekedés ezért 3 százalék alatt marad, de 2009-től meghaladja a 4 százalékot. (Magyarországon az átlagos növekedés 1997 és 2005 között 4,5 százalék, míg Csehországban 2,7 százalék volt.) Az alacsonyabb növekedéssel tehát kalkulált a kormány, de az agrárárak drasztikus emelkedésével és a 100 dollár feletti olajárral nem számolt a kormány - jegyezte meg Veres János.

A költségvetés idei többletbevétel sorsáról a pénzügyminiszer elmondta: a legnagyobb tétellel, 100 milliárd forinttal, a hiányt csökkentik 6,9 százalékról 6,4 százalékra. Az infláció és a bérkiáramlás tervezettnél magasabb aránya miatt a kormány köteles emelni a nyugdíjakat, az egészségügyi intézmények átalakítására 10 plusz 15 milliárdot fordít a kormány, és jut a többletbevételből a MÁV tőkepótlására is.

Aggodalmak az adórendszer átalakítása miatt (Oldaltörés)

A 2009-től megvalósuló adóstruktúra-változásokról rendezett kerekasztal-beszélgetésen László Csaba, a KPMG adópartnere aggodalmát fejezte ki az adórendszer átalakításáról szóló munka miatt. Nem tartotta jó jelnek, hogy eddig a javaslatokról semmi sem szivárgott ki. Véleménye szerint ennek két oka lehet: vagy nagy titokban készül, vagy még nincs is minek kiszivárognia. Veres János erre utalva megjegyzte: az új szabályok a Pénzügyminisztériumban készülnek a Versenyképességi Kerekasztal adózási munkacsoportja és számos szakértő véleményének figyelembevételével, amelyet igyekeznek beépíteni a javaslatokba.

László Csaba megfontolásra javasolta, hogy kerüljön be a járulékrendszerbe egy magas plafon, amely felett nem kell tb-járulékot fizetni. Ennek hatására véleménye szerint a "kisíbolt" és a tőkejövedelemmé transzformált személyes jövedelmek visszajönnének a legális szférába. Az egykulcsos adóról szakmai vitát javasolt.

Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója a 2009-től esedékes adóváltozásokkal kapcsolatosan a jelenlegi 50 adónem csökkentését javasolta. Véleménye szerint nem az szja- vagy éppen az áfatörvény a bonyolult, hanem a sok kis adót kellene kiiktatni a rendszerből.

Vámos-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere és Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adópartnere az eva és ekho kör és a mezőgazdasági szektor adóztatását javasolta átgondolni. Lőcsei Tamás szerint az ország azon megítésén is változtatni kellene, hogy "Magyarország egy következmények nélküli ország" legyen. Ezt szerinte úgy lehetne elérni, hogy a terhek csökkentésével párhuzamosan a szigort az APEH oldaláról erősíteni kellene,  és mindenkire vonatkozóan.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A világ tőzsdéivel együtt esett a magyar is

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 676,86 pontos eséssel, 25310,33 ponton zárt szerdán. Az előző, keddi kereskedési napi záró értékhez képest ez 2,6 százalékos csökkenés, míg a keddi kereskedésben a veszteség 0,85 százalék volt.

MTI Gazdaság

Gyengült a forint a bankközin

Az euró árfolyama 256,20/30 forinton állt csütörtök reggel kilenc órakor a budapesti bankközi kereskedelemben, az előző nap délutáni 256,10/20 után.

MTI Gazdaság

Nem születik Ab-döntés idén a különadóról

Többek között a népszavazási kérdések alkotmányossági vizsgálata miatt nem marad ideje az Alkotmánybíróságnak, hogy még az idén határozatokat hozzon a Gyurcsány-csomag miatt beadott indítványokról - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.