Díszvendégek

Bret Easton Ellis © Stiller Ákos  Az elmúlt években a fesztiválon díszvendég-országként mutatkozott be Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország, az idén pedig a kínai irodalom van a középpontban.  A könyvfesztivál eddigi díszvendégei, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 - Ernst Jandl osztrák költő 1996 - Ephraim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író 1997 - Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 1998 - Salman Rushdie indiai származású angol író 1999 - Viktor Jerofejev orosz író 2000 - Slawomir Mrozek lengyel író 2001 - Robert Merle francia író 2002 - Lawrence Norfolk angol író 2003 - Mario Vargas Llosa perui író 2004 - Günter Grass Nobel-díjas német író 2005 - Paulo Coelho brazil író 2006 - Jorge Semprún spanyol író 2007 - Umberto Eco olasz író. 2008 - Bret Easton Ellis

A kiállítást különben nem az évszakkezdethez, hanem hagyományosan a könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzítik. Az irodalmi seregszemle négy napja alatt mintegy 600 magyar és külföldi kiadó összesen 50 ezer kötetével ismerkedhetnek meg a látogatók – mondta Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Szerinte a fesztivál helyszíne Európa legnagyobb könyvesboltjává válik április 24. és 27. között, ahol több mint 300 kísérőprogram lesz, és mintegy 400 alkotó érkezik a rendezvényre. Az idei díszvendég Kína, a fővendég pedig Bret Easton Ellis amerikai író, az Amerikai psycho szerzője. A fesztiválra idén is 50-60 ezer látogatót várnak.

A könyvfesztivál ötlete az UNESCO és a Nemzetközi Kiadói Egyesülés (International Publishers Association – IPA) felhívása nyomán már 1990-ben felvetődött, a megrendezésről szóló együttműködési megállapodást pedig 1993 szeptemberében írta alá a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága és az MKKE. A találkozó azóta rangos üzletkötési és szellemi fórummá nőtte ki magát a magyar és külföldi könyvkiadók, könyvkereskedők számára, de kezdettől nyitott a civilek előtt is.

A programok között több száz felolvasás, dedikálás, könyvbemutató, beszélgetés, kiállítás, színházi bemutató és filmvetítés szerepel. Évek óta itt ismertetik az olvasási és könyvvásárlási szokásokat felmérő kutatások eredményeit, konferenciát tartanak a könyvpiac alakulásáról, s külön szakmai fórumot szerveznek a könyvtárosok számára.

Karádi Éva, a magyar Lettre Internationale című irodalmi magazin szerkesztője a fesztivál betétprogramjának számító Európai Elsőkönyvesek fesztiváljának szervezője elmondta, hogy az idén nyolcadik alkalommal létrejövő szemlén Európa tizennyolc országából érkeznek a legjobb fiatal alkotók. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím apropóján a művészek egy pécsi utazáson is részt vesznek, és az ennek nyomán született esszéjük közös kötetben jelenik majd meg két év múlva.

Az idén csaknem 30 országból félezer vendéget várnak, s első arab résztvevőként Egyiptom is jelen lesz. Az idén első alkalommal külön helyszínen találkozhatnak az érdeklődők a képregényekkel: a műfaj kedvelőit a Képregényszigetre várják a szervezők.

A fővendéget megillető Budapest Nagydíjat az idén Bret Easton Ellis kapja, átadják az Év Kiadója és az Év Könyvkereskedője elismerést. Díjazzák a legjobb könyvet, s a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar egyesülete megválasztja az év gyermekkönyvét, a látogatók pedig a Szép Magyar Könyv verseny közönségdíjára is szavazhatnak.

Európa legnagyobb "könyvesboltja". Mindenki itt van. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

A magyar könyvpiac – ez már közhelyszámba megy – az elmúlt másfél évtized sikertörténete. De a fellendülés mellett ott vannak az akut problémák is. A piacon régóta a farok csóválja a kutyát, azaz a kiadóknak a terjesztők diktálják a feltételeket; csak ami kikerül a polcokra, annak van esélye utat találni az olvasóhoz. A kiadók pedig lenyelik mellé a keserű pirulát is: a bizományos átvétel és a késedelmes fizetések miatt várnak a pénzükre.

A körbetartozás logikája szerint pedig a fordítók, szerzők, tervezők várnak a legtovább; hiszen a sorban ők állnak leghátul. A körbetartozások ügyében az MKKE sem tett, vagy tehetett sokat - hiszen sajátos módon azonos szervezetbe tömöríti az ellenérdekelt feleket.

A folyamatnak talán az szabhat gátat, hogy a nagy terjesztők már kiadókat is birtokolnak. A könyvpiac koncentrációja új és mostanra igen kiterjedt jelenség lett. A nagy dobás 2007-ben a Líra és Lant csoporté volt, megvették a nagykereskedelemben és a hipermarketek ellátásában is éllovas Sunbooks-ot. A legújabb fejlemény pedig a Libri közvetett beszállása az Ulpius Ház kiadóba. Bár a szereplők hangsúlyozzák, a kiadó 25 százalékát megvásárló SQ Invest Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonosa, Balogh Ákos, aki a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-ben érdekelt, magánszemélyként van benne az utóbbi évek leggyorsabban felfelé ívelő könyvkiadójában, az aktus beleillik a trendbe: terjesztő és kiadó összefognak.

A nagy terjesztők természetes módon preferálják kiadóikat és a kizárólagos szerződéses partnereket. Így a Líra és Lant Zrt. például a Magvetőt, a kiskereskedelmi fronton piacvezető Alexandra terjesztőt működtető Pécsi Direkt Kft. pedig a "saját márkás" könyveket, a féltucat kiadót, amelyben tulajdonosa, Matyi Dezső érdekelt, köztük az új szerzeményt, az Európa Könyvkiadót. A karácsonyi csúcs körül kifejezetten háború dúlt a nagy terjesztők között, az egyre attraktívabb boltokat létesítő Libri és Alexandra akasztott bajszot, a pécsi cég nem szállított a Librinek.

Más források úgy tudják, a (most fegyverszünetben levő) Alexandra és a Líra és Lant korábban egymást próbálták belekényszeríteni egy (túl)termelési versenybe. Azaz az egyik nagy terjesztő a másik csoport könyveiből irreálisan sokat rendelt. A kisebb darabszámot átvette ugyan, de elrejtette a boltok polcain.

Az újrarendezett könyvpiac idegességét minden bizonnyal az okozza, hogy egyelőre rejtély, hogy a bolthálózatukba jelentős pénzt invesztált terjesztők hogyan élnek majd meg egymás mellett a túlkínálat közepette. A tét persze a siker, a vezető szerep.

Könypiaci szereplők között arról is hallani, hogy bizony a sikerlisták is az érdekcsoportok szerint alakulnak, s most, hogy már a Libri sem "szűz", az egyetlen érdek nélküli, azaz manipulálatlan listának is annyi.

Ami pedig a csatatereket illeti: a kiskereskedelmi bolthálózat után lassan áttevődik a hipermarketekre. Meglehet, a könyvpiaci verseny a Tescóban dől majd el. Ami azonban biztos: ezeken a helyeken a gazdaságos mosópor és műanyagpalackos sör között nem az igényes irodalom tölti meg a polcokat.

A CD-piacon már megtörtént ez az átrendeződés; a legtöbb lemezt nagyáruházakban értékesítik. Itt azonban kevés a szakértelem (a kis lemezboltoknak épp ez kínált esélyt a túlélésre), az eladó nem tud tanácsot adni, mit vegyünk le a polcról.

Igaz, a szakértelem néha a könyvterjesztők boltjaiban is hibádzik. A kiismerhetetlen kategóriarendszer miatt sokszor csak a címük, vagy éppen a borítójuk alapján kerül be egy-egy mű valamely műfaj polcaira. Márai Sándor Kassai őrjárat című műve például így került az egyik megaterjesztőnél az útikönyvek közé.

Fesztiváli leárazás. Egy kis növekedés © Stiller Ákos

A 2007-es könyvforgalom 66,915 milliárd forint volt, ami – figyelembe véve az inflációt – reálértékben valamivel kevesebb mint egy évvel korábban. Az MKKE számára adatokat szolgáltató 170 kiadó tavalyi forgalma 60,258 milliárd forint volt, az import könyvek forgalma pedig 4,857 milliárd forint. Az adatot nem szolgáltató, vagy csupán néhány könyvet publikáló kis cégek becsült forgalma: 800 millió, az „álfélárú” könyvek becsült diszkont forgalma pedig 1 milliárd forint volt. Az MKKE adatai szerint az ismeretterjesztő könyvek könyvkiadáson belüli pozíciója tavaly számottevően erősödött, s közel 9,6 százalékos bővüléssel 17,379 milliárdos forgalmat könyvelhetett el, s ezzel négy év után újra a legerősebb könyvkiadási ágazattá vált, az összforgalom 25,97 százalékával. (2006: 15,894 milliárd forint, 24,3 százalék.)

A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek piaca az elmúlt évben 4 százalékkal szűkült. Az ide tartozó kiadványok a tavalyi könyvforgalomból 16,630 milliárd forinttal, az összforgalom 24,85 százalékával részesedtek. (2006: 17,313 milliárd forint, 26,4 százalék.)

A fikciós művek viszont a tavalyelőtti, átmeneti csökkenés után kiemelkedő évet zártak. Több mint 2 milliárd forinttal bővült a szépirodalom kategóriájába sorolható művek forgalma 2006-hoz képest, s elérte a 12,917 milliárd forintot. Ez Európában szinte egyedülálló, 19,3 százalékos piaci részesedést produkált. (2006: 10,869 milliárd forint, 16,7 százalék.)

A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában tavaly is folytatódott a négy év óta tapasztalható (az MKKE értékelése szerint) drámai piacvesztés. Tavaly 8,539 milliárd forint volt csupán a forgalom, amely a teljes piac 12,7 százalékát képviselte. (2006: 9,129 milliárd forint, 14 százalék). A műszámot tekintve a könyvpiacon itt a legnagyobb a visszaesés, ami jelentős részben magyarázza, hogy a felsőoktatásban használatos kiadványok forgalma az elmúlt négy esztendőben több mint 3 milliárd forinttal csökkent.

Csökkent a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalma és piaci részesedése is, tavaly 6,576 milliárd forintos forgalmat regisztráltak a kiadók, ami a teljes piac 9,8 százalékának felel meg. (2006: 7,736 milliárd forint, 11,8 százalék.)

­Az import könyvek eladása tavaly is számottevően, közel 8 százalékkal növekedett – derül ki az MKKE statisztikáiból. A külföldről behozott idegen nyelvű könyvek a tavalyi összforgalom 7,26 százalékát tették ki, s az eladások értéke 4,857 milliárd forint volt. (2006: 4,520 milliárd forint, 6,9 százalék.)

­Tavaly tovább bővült a CD-k, a CD-ROM-ok és a hangoskönyvek piaca. A 2007-es egyesített forgalmuk átlépte a 4,872 milliárd forintot, ami az összforgalom 7,28 százalékát tette ki, s ez több mint 8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. (2006: 4,502 milliárd forint, 6,9 százalék.)

­Az „álfélárú” könyvek diszkont piaca tavaly is tovább szűkült, s az összforgalomnak csupán 1,49 százalékát teszi ki.

A magyarországi könyvpiac kiadói koncentrációja lényegesen nem változott az elmúlt évben sem. 2007-ben 13 cég produkálta a kiadói összforgalom 57,2 százalékát, 25 céghez köthető az összforgalom 68,6 százaléka, 47 cég állította elő a teljes forgalom 85,5 százalékát, 170 kiadó pedig az összforgalom 90,0 százalékát

­A külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók hazai piaci részesedése az MKKE adatai szerint – a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlásával – jelentősen megnőtt. Tavalyi produkciójuk 30 százalékot tett ki, 20,135 milliárd forinttal. (2006: 16,095 milliárd forint 24,6%.)

Magyarország könyvtermelése 1989-2007

Év	Címek száma	Példányszám	Átlag példányszám	Könyvforgalom (Ft, fogyasztói áron)
1989	7.599	108.419.000	14.300	nincs adat
1990	7.464	113.112.000	15.200	nincs adat
1991	7.210	91.405.900	12.700	nincs adat
1992	7.629	80.988.500	10.600	nincs adat
1993	8.458	72.076.100	8.500	nincs adat
1994	9.383	70.291.000	7.500	nincs adat
1995	8.749	62.984.000	7.200	nincs adat
1996	8.835	51.929.000	5.900	nincs adat
1997	8.941	52.125.000	5.900	24.434.000.000
1998	10.626	47.046.000	4.400	29.997.000.000
1999	9.731	44.652.000	4.600	33.477.000.000
2000	8.986	35.246.000	3.900	38.642.000.000
2001	8.837	32.615.000	3.690	45.742.293.000
2002	9.990	45.502.000	4.458	53.604.202.000
2003	9.205	32.627.000	3.544	56.871.989.000
2004	11.211	32.035.000	2.857	58.194.650.000
2005	12.898	40.974.000	3.177	62.740.883.000
2006	11.377	38.281.000	3.365	65.533.324.000
2007	13.239	42.629.000	3.220	66.915.287.000

Forrás: MKKE

A budapesti könyvfesztivál díszvendége Kína. A világ legnagyobb könyvpiaca © Stiller Ákos

A könyvvásárok hagyományosan nemcsak a közönségnek szólnak, hanem a tágabb értelemben vett könyvszakma seregszemléi is. Könyvkiadók és kereskedők, nyomdák, írók, fordítók, illusztrátorok, ügynökök, producerek tájékozódnak, építik kapcsolataikat és nem utolsó sorban üzleteket kötnek, jogokat vásárolnak, megjelenésről és fordításokról döntenek. Itt mutatják be az újdonságokat is, 1993-ban Frankfurtban debütált például az „elektronikus könyv”.

Könyvvásárt a világ számos pontján szerveznek, így közelünkben például Krakkóban, Belgrádban, Bécsben, Pozsonyban, de jelentőségükben ma még elmaradnak a nagyobb múltra visszatekintő példaképektől.

A világ legnagyobb és legfontosabb könyvvására a frankfurti, ahol tavaly 110 ország 7500 kiállítója képviseltette magát csaknem 400 ezer könyvvel, és több százezer látogatót regisztráltak. Az október közepén rendezett, az első napokon csak a szakma számára nyitott Frankfurti Könyvvásáron minden évben egy-egy ország könyvkiadása és irodalma kerül reflektorfénybe. (Magyarország 1999-ben az egykori szocialista országok közül elsőként volt díszvendég, az idei díszvendége Törökország lesz.) A vásárral egy időben adják át a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Békedíját olyan személyeknek, akik munkásságukkal járultak hozzá a béke ügyéhez; a díjat 1991-ben Konrád György, 2004-ben Esterházy Péter író vehette át.

A frankfurti nagy vetélytársa a tavasszal rendezett négynapos lipcsei könyvvásár, rivalizálásuk csaknem félévezred óta tart. A szászországi városban azt hangsúlyozzák, hogy az ottani esemény nem üzleti, hanem kifejezetten irodalom központú, elsősorban a könyvolvasást helyezi előtérbe. Az érdeklődőket több száz kulturális esemény, fesztivál, felolvasás, fórum, bemutató várja. A lipcsei könyvvásárnak is van díszvendég országa (idén Horvátország volt), s az eseményen adják át az Európai népek közötti megértés díját, amelyet 1995-ben Nádas Péter, 1997-ben Kertész Imre, 2004-ben pedig Csordás Gábor kapott. Idén a lipcsei könyvvásáron 36 ország 2400 kiadója képviseltette magát, az eseményt közel 130 ezer látogató kereste fel.

Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet játszó Londoni Könyvvásárt márciusban rendezik, itt immár 23 ezer kiadó, ügynök, könyvtáros és könyves szakember van jelen több mint 100 országból. Ázsia legnagyobb könyvvásárának helyszíne az indiai Kalkutta, a 12 napos eseménysorozat január végén kezdődik egy hindu fesztiválhoz kapcsolódva. Ez a világ legnagyobb nem kereskedelmi jellegű, hanem a nagyközönségnek szóló, egyben leglátogatottabb könyvvására. Az Egyesült Államokban a legnagyobb kereskedelmi jellegű könyvvásár a május végén, június elején rendezett négynapos BookExpo America, amelynek gazdája minden évben más nagyváros, az idén Los Angeles.

A világ legjelentősebb gyermekkönyvvására a szigorúan szakmai résztvevőknek fenntartott bolognai, amelyet idén 45. alkalommal tartottak meg március 31. és április 3. között. A rendezvényen nemcsak a gyermekkönyvek színe-javát mutatják be, hanem kiállítást is rendeznek gyermekkönyv illusztrátorok munkáiból. Magyarország két éve volt a "gyermekkönyvek Frankfurtjaként" emlegetett esemény díszvendége, az eseményen tavaly 66 országból mintegy 1300 kiállító vett részt.