szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 12 havi adat megfelel az elemzői várakozásoknak.

Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,6 százalék volt éves és 0,5 százalék havi összehasonlításban.

A fogyasztói árak az idén márciusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly áprilisban az árak 0,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Áprilisban a nyugdíjas fogyasztóiár-index márciushoz képest 0,1 százalékkal, tavaly áprilishoz viszonyítva 7,1 százalékkal nőtt. Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,4 százalékkal emelkedtek. Nőtt, 7,2 százalékkal az étolaj, 3,9 százalékkal a sertéshús, 3,2 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka, valamint 3 százalékkal a margarin ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal drágultak.

A legnagyobb mértékben, 2,7 százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szeszes italok, dohányáruk árai szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 0,7 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Szintén árcsökkenést mértek az egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások esetében, 0,2-0,2 százalékot. A szolgáltatásokon belül az egészségügyi szolgáltatások árai 18,2 százalékkal csökkentek, a  vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetése nyomán.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az élelmiszerek árai nagyobb ütemben emelkedtek áprilisban, mint az elmúlt két hónapban. A statisztikus kiemelte a sertéshús drágulását. A KSH jelentése szerint az elmúlt 12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult az étolaj 65,3, a liszt 47,8, a száraztészta 22,9, a tej 22,4, a sajt 22, a kenyér 19,3, valamint a péksütemények 16,8 százalékkal. Ugyanakkor 7,1 százalékkal csökkent a cukor ára. A háztartási energia átlagot meghaladó 8,7 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia és a vezetékes gáz ára 9,8-9,8 százalékkal nőtt. Átlag alatt drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 13,7, a gyógyszer, gyógyáru 2 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk 5,5 százalékkal, a szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ez az átlagosnál alacsonyabb. A szolgáltatásokon belül a szemétszállítás díja 11,5, a csatornadíj 10,8, a vízdíj 10,2, a távközlés 0,6 százalékkal drágult. Az egészségügyi szolgáltatásoknál 12,6 százalékos árcsökkenés következett be. A ruházkodási cikkek esetében kis mértékű, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2007 áprilisában.

A KSH munkatársa a májusi inflációval kapcsolatban azt mondta: az üzemanyagárak emelkedése jelentősen növeli az inflációt. Az indexet valamelyest mérsékelheti, hogy a tavaly májusi bázisadat magas volt.
 

Borulátó elemzői várakozások (Oldaltörés)

Borúlátóan nyilatkoztak az infláció várható alakulásáról elemzők, akik az áprilisi adatok alapján májusban az infláció csökkenésének megtorpanására, esetleg emelkedésére és további jegybanki szigorításra számítanak.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció áprilisi csökkenése elsősorban a vizitdíj eltörlésének volt köszönhető; e nélkül a fogyasztói árak éves növekedési üteme várhatóan meghaladta volna az elmúlt havit, 6,8 százalékra emelkedett volna.

Kellemetlen meglepetésnek nevezte a maginfláció emelkedését, amit elsősorban az élelmiszerek, szeszes italok, illetve a szezonális ruházati termékek drágulása okozott. Májusra nem túl jók az inflációs kilátások az elemző szerint, mivel a következő hónapban már a gáz árának emelése, illetve az üzemanyagok drágulása is tükröződik az indexben.

Németh Dávid hozzátette: mivel az eddigi béradatok is az inflációs kockázatokat erősítik, a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülésén nagy valószínűséggel újabb, 25 bázispontos kamatemelés mellett dönt.

Hasonlóan vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is. Az áprilisban csökkenő üzemanyag árak és a vizitdíj eltörlése nélkül emelkedett volna az infláció éves üteme a márciusihoz képest – mondta az elemző.

Az elemző negatív meglepetésnek nevezte az élelmiszerek jelentős, 1,4 százalékos havi drágulását és úgy vélte, hogy a következő hónapban legfeljebb az infláció stagnálására lehet számítani, de nem kizárt az ütem gyorsulása sem. Az elemző szerint júniustól indulhat meg a dezinfláció, elsősorban a kedvező mezőgazdasági terméskilátások, és ezzel összefüggésben az élelmiszerárak szezonális árcsökkenésének köszönhetően.

Nyeste Orsolya is valószínűnek tartotta, hogy a jegybank májusban 25 bázisponttal 8,50 százalékra emeli az alapkamatot, amelynek további változtatását a GDP és béradatok határozzák majd meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

KSH: a 12 hónapos fogyasztói infláció 6,9 százalék

A fogyasztói árak az idén februárban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők februárra 7 százalékos inflációt vártak.

MTI Gazdaság

KSH: 7,1 százalékos volt a 12 havi infláció

A fogyasztói árak 2008 januárjában 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 januárjában és 1 százalékkal nőttek 2007 decemberéhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.Az éves adat megegyezik az elemzői várakozásokkal.