Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Csütörtökön kétéves rekordra drágult a széndioxid szennyezőanyag kibocsátási engedélyekre szóló kontraktus a legközelebbi határidőre az európai szabadkereskedelmi rendszerben, az Európai Klímatőzsdén.
A kontraktus csütörtöki, 26,55 eurós ára a legmagasabb 2006. április óta, amikor az akkor irányadó kontraktus ára 33,70 euróra emelkedett, majd gyorsan összeomlott. Utoljára tavaly májusban volt az ára 26 euró fölött.
A mostani drágulás oka egyfelől az energiaárak emelkedése: a kőolaj idén eddig 41 százalékkal drágult, a kibocsátási engedélyekre szóló kontraktusok 18 százalékkal drágultak. A másik, fontosabb ok a jelenlegi körülmények között, hogy az EU tavaly szigorította a fizikai kibocsátási határokat a 2008-2012-es időszakra, ezért nő a kereslet a kibocsátási engedélyekre, ellentétben az első, 2005-2007-es időszakkal, amikor kezdeti emelkedés után a kibocsátás-kereskedelmi árak összeomlottak, mert kiderült, hogy az EU összességében a valóságosnál több szennyezőanyag kibocsátására adott ki engedélyeket.
Szakértők szerint a kibocsátási engedélyekre szóló kontraktusok az idén 30 euró fölé drágulhatnak.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.