Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egyebek között ezt tartalmazza az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb jelentése, amely szerint az alapvető élelmiszereknél általánossá válik, nem számít kivételnek az árak gyors emelkedése és erős ingadozása.
Az élelmiszerek ára a korábbi alacsonyabb szintre már nem fog visszatérni, állítja a FAO, megjegyezve, hogy egyes élelmiszerek ára csökkenhet, és a jövőben több élelmiszernél következhet be ilyen fejlemény, de csak a mostani a árcsúcsokhoz viszonyítva. Úgy látja, hogy a nemzetközi árakra leginkább ható felhajtó erő az exportárualapok alacsony szintje, ami abból ered, hogy a felhasználás egy sor jelentős exportáló országban meghaladta a termelést, nem is egy termény esetében. A legtöbb termény ára 2005 óta a kétszeresére emelkedett.
Az OECD-vel közösen nemsokára kiadásra kerülő jelentésében a FAO 2008 és 2017 között a kereslet kényszerítette magas árszintet jósol, a gabonák, a rizs és az olajos magvak esetében 35-65 százalékos árszínvonal-emelkedést valószínűsít a megelőző tíz év átlagához viszonyítva, ez változatlan árfolyamokon és a várható általános inflációt is leszámítva 10-35 százalékos reálemelkedést jelent a FAO szerint.
Számítások szerint a gabonafélék minden 10 százalékos nominális drágulása 4,5 milliárd dollárral növeli a nettó gabonaimportőr országok kiadásait.
