A magyar jog értelmében aki házat vásárol, annak vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ha a vásárlás előtt vagy után a korábbi magyarországi lakóingatlant eladják, akkor az illetéket csak azután az összeg után kell fizetni, amennyivel a vásárolt ingatlan értéke meghaladja az eladott ingatlan értékét. Ha azonban egy másik uniós országban található előző lakóingatlant adnak el, akkor ez nem von le a megvásárolt ingatlan után fizetendő illeték kiszámítási alapjából.

Brüsszelben csütörtökön bejelentették, hogy az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot a jogszabály módosítására, mert az hátrányosabb helyzetbe hozza azokat, akik más uniós tagországban adják el otthonukat, hogy Magyarországon lakóingatlant vásároljanak. Ez – tették hozzá – ellentétes a letelepedés szabadságának elvével.

Ha Magyarország két hónapon belül nem reagál kielégítő módon, akkor az Európai Bizottság az ügyet a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja.

A Magyarországon lakást vásárló külföldieknél eddig nem merült fel problémaként az, hogy hátrányosabban fizetik az illetéket, mint a magyar állampolgárok – reagált az Európai Bizottság csütörtöki felszólítására Bodor Csaba, az Otthon Centrum International Client Services igazgatója. Aki Magyarországra jön lakni, az nem adja el szükségképpen a más országban lévő (otthoni) lakását. Ha mégis, akkor sem reklamálta egyik vevő sem eddig, hogy több illetéket kell fizetnie, mint a magyar állampolgároknak. Legtöbben amúgy is új lakást vásárolnak, az pedig 15 millió forintig illetékmentes, a külföldieknek is.

A külföldi vásárlók többsége hitelre vásárol lakást Magyarországon, ehhez a hitelt egy évvel ezelőttig az otthoni bankjuktól, az ottani lakásukat megterhelve vették fel. A másodlagos jelzálogpiaci termékek okozta válság óta előnyben részesítik a magyar bankot, amely a vásárolni kívánt lakást tudja be fedezetként. Azok, akik befektetési céllal vásárolnak lakást Magyarországon, eleve nem adják el a külföldön lévő lakásukat, így az illeték probléma sem érinti őket – mondta Bodor Csaba.

Az MTI megkeresésére a Pénzügyminisztérium sajtó osztálya egyelőre mindössze annyit közölt: "Magyarország az előírtaknak megfelelően határidőben fog reagálni erre a kérdésre az Európai Bizottságnak."