A forint erősödésének maximális mértékét nehéz meghatározni, azonban az elmúlt hónapokban megfigyelt erősödést támogató folyamatok közül egyre inkább nő a valószínűsége egy olyan visszarendeződésnek, amely az árfolyamot egy fundamentálisan sokkal könnyebben magyarázható szintre vinné vissza. A Concorde elemzőinek véleménye szerint a forint euróval szembeni árfolyama ma túlértékelt, és nagy a valószínűsége, hogy az év végére inkább 250-hez lesz közelebb a kurzus, mint 230-hoz.

Az erősödés kiváltó okai belső-, illetve külső eredetűek voltak. A magyar gazdaságpolitika érdeme, hogy megszűnt a jegybank hitelességét (és lehetőségét) csorbító árfolyamsáv, amivel párhuzamosan a Monetáris Tanács is egyre szigorúbb hangnemet ütött meg. Ez a hozzáállás jelentősen rontotta a forint gyengülésére pozícionált befektetők kilátásait, akik az ilyen befektetéseik felszámolására kényszerültek, ezzel hozzájárulva a forint erősödéséhez. Ezt a folyamatot támogatta időben az egyre nagyobb részben a hazai eszközeiket fedező külföldiek által kötött fedezeti pozíciók felszámolása és kifuttatása.

További belföldi eredetű, ám folyamatában már régóta a forintot támogató hatása volt a folyó fizetési mérleg csökkenésének illetve az azt támogató költségvetési kiigazításnak.

A nemzetközi hatások közül kiemelendő a régiós devizák, elsősorban a zloty és a cseh korona trendszerű erősödése, amely tavaly ősszel gyorsult fel komolyabban, de nem lehet kihagyni a hangulatot erősítő elemek közül az eurócsatlakozás szlovák koronára kifejtett hatását sem.

A forint erősödése együtt járt az olajár drasztikus megugrásával (pontosabban a kelet-európai devizák erősödése, amelyhez késéssel csatlakozott a forint is), illetve az amerikai jelzálogpiaci válság kibontakozásával. Nem kizárt, hogy a nemzetközi pénzpiacokon helyüket kereső úgynevezett petrodollároknak is jelentős szerepe lehetett ebben a felértékelődésben (ha másként nem, hát a hazai bankok lakossági devizahitelezéséhez biztosított bőséges likviditáson keresztül).

A szigorú monetáris politika (magas kamatok), a helyi gazdaságok amerikai gazdaságtól való viszonylag limitált függése piaci információk szerint több rövid horizontú befektető számára is vonzó célpontként szolgált, szakzsargonnal élve carry pozíciók felvételére ösztönzött.



Egy árfolyam reális helyzetét meghatározni meglehetősen nehézkes dolog. Az elmúlt évtized árfolyammozgásait vizsgálva azonban a Concorde elemzői úgy vélik, hogy a 230 forint alá gyengült euróárfolyam eltérhetett a korábbi reálfelértékelődési trendtől, azaz a korábbi évek egyensúlyi reálfelértékelődési sávjából a forint az erős irányba tört ki. Az infláció, növekedés, egyensúlyi folyamatok alapján nem kizárt tehát, hogy egy a jelenleginél gyengébb, 240 forint feletti árfolyam lenne a reális.

A jövőt illetően a Concorde elemzői megjegyzik: a tartós, gazdasági fundamentumokkal összhangban lévő felértékelődés a legvalószínűbb szcenárió. Hozzáteszik azonban, hogy számos olyan, a forint viharos erősödését az elmúlt hetekben-hónapokban támogató folyamat van, amelyekben bekövetkező esetleges változás inkább a gyengülés kockázatát növeli.

A világpiaci nyersanyagárak globális gazdasági lassulás által potenciálisan kiváltott korrekciójának valós esélye van. Ez az inflációs kilátások javulását kiváltva a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is szigorúnak számító jegybanki alapkamat csökkenését hozhatja, vagyis a forint kedveltségét csökkentheti. Ráadásul, ha a nyersanyagár-korrekció jelentős, annak hatása lehet az olajpénzek globális likviditásban játszott szerepére is, áttételesen pedig a kelet-európai fizetési mérleg deficittel rendelkező gazdaságok finanszírozására. Ez, ha nem is érinti közvetlenül a magyar gazdaságot, a hangulaton keresztül hatással lehet a forintra is.

A jelentős forint-felértékelődés csökkentheti a hazai befektetések mögé kötött fedezeti pozíciók felszámolásának motivációját, adott esetben újabbak kötését válthatja ki, aminek szintén forintot gyengítő hatása lehet.

Az erősödés irányába hathat a jelenlegi körülmények fennmaradása, vagyis az, ha a forinterősödésbe vetett hit tovább él, ha a jegybanki alapkamat a mai magas szinten stabilizálódna, illetve ha a magas olajárak által kiváltott globális likviditásbőség továbbra is fennáll, avagy régiónk valamiért preferált maradhatna a nemzetközi befektetők szemében.