Egyértelműnek látszik, hogy a dollár erősödése mozgatta a piacokat, mivel a dollárba áramló tőke a feltörekvő piacokról és az árupiacokról érkezett. A rég nem tapasztalt dollárerősödésnek elsősorban az az oka, hogy a nagy világgazdasági központok közül a fejlett országokban egyértelműen a gazdasági lassulás jelei látszanak, miközben az Egyesült Államok gazdasági növekedése még mindig pozitív tartományban tudott maradni. Németország, Nagy-Britannia, Japán egyértelműen a recesszió jeleit mutatja, de a fejlődő országokban is egyre erősebb a gazdasági növekedés kifulladása.

Devizapiac

Az euró/dollár a várttal ellentétben nem mutatott korrekciót az 1,43-as szinten, mert az USA foglalkoztatási adatok hatását kioltotta a Fannie Mae és a Freddie Mac államosítása következtében kialakult általános piaci eufória.

A feltételezett korrekciós szintet meghaladó keresztárfolyam a következő támaszszintig (pontosabban annak közvetlen közelébe) esett. Ezek után viszont a dollár gyengülése várható, de nem a korábbi szintig (1,48), hanem a feltételezett korrekciós szintig, ami 1,43-as keresztárfolyamot jelent. Az euró/dollár tehát 1,43-ig emelkedhet, de innen már ismét az euró erősödése várható – ismét a kialakult korrekciós szintig. Innen majd meglátjuk.

Eddig a technikai elemzés. A gazdasági fundamentumok alapján a technikai elemzésben vázolt elképzelés helyes lehet (persze ezt majd csak az idő igazolja), mivel semmi nem szól az euró erősödése mellett. Az Európai Központi Bank (EKB) látványosan vonakodik az alapkamatot csökkenteni, miközben a gazdasági növekedés közelít a nullához, sőt egyes országokban máris recesszióról beszélhetünk. Közben az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés még mindig magasabb, mint az óhazában. Annak ellenére, hogy a tengerentúlon is a gazdaság lefékeződésére számítunk, ma Európa (és ide vehető Japán is) kilátásai sokkal rosszabbak. A dollár irányába mutatkozó keresletnek emiatt makrogazdasági alapjai is vannak, tehát a hosszú távú dollárerősödés igazolható, miközben az esésben kialakuló korrekció a piacok természetes mozgásának következménye.

A fejlődő piacok devizáit is a fent vázoltak mozgatták, mivel jelentős tőke áramlik a fejlődő régiók irányából az USA piacaira. Ennek oka az, hogy a dollár erősödése és a dollárkötvények által biztosított hozamok – feltételezésünk szerint átmenetileg – ma sokkal jobb befektetési környezetet jelentenek, mint a világgazdasági visszaesésben leginkább érintett fejlődő régiók piacai.

A hazai piacon is ezek a hatások érezhetők. A dollár trendszerű erősödése magával vonja a forint gyengülését a vezető devizákkal szemben, de amikor korrekció alakul ki az auró/dollár trendjében, akkor a forint is képes erősödni.

A forint tehát az utóbbi két-három napon már erősebbnek mutatkozott, a dollárral szemben 170 alá, míg az euróval szemben 240 alá esett a jegyzés. A gyengülő trendben azonban nem következett be változás, mert ahhoz, hogy kilépjen a gyengülő csatornából a forint, a dollárral szemben a 167-es, míg az euróval szemben a 237-es szintet kellene meghaladni. Ezért ma kivárást javasolunk a forinttal kapcsolatban. Feltételezésünk szerint marad a trend, de ez erősen függ attól, hogy az euró/dollár az 1,38 körüli korrekciós szint újbóli elérése után milyen irányba mozdul ki.

A kötvénypiac is a devizapiachoz kötődött – ami a rövid távú trendeket illeti. A piac hosszabb távú trendjeit figyelve azonban ma még nem beszélhetünk trendváltásról, de ennek is eljön az ideje. A fejlett országok jegybankjai ugyanis várhatóan csökkenteni fogják az alapkamatokat – legalábbis akkor, ha az olaj ára marad a jelenlegi 100 dollár körüli áron, vagy esetleg még tovább csökken. A többi árupiaci termék is hasonló mozgásokat produkál, ami szintén kedvezően hat az inflációra.

A fejlett piacokon heti szinten érdemi változás nem volt. A tíz éves német állampapírok hozama nem változott, míg a tíz éves amerikai államkötvények hozama átmenetileg 20 bázispontot esett, de visszaállt a korábbi hozamszint. Itt továbbra sem látunk befektetési lehetőséget, hacsak azok számára nem, akik elsősorban a devizamozgásokra alapozva vásárolnak eurót, illetve dollárt. De itt a rövid befektetési időtávok miatt a járulékos költségek meglehetősen magasak lehetnek.

A hazai piacon a várakozásainknak megfelelően alakultak a hozamok: az átmeneti emelkedés után konszolidálódott a piac. Különösen a 3-5 éves szegmens tekintetében volt jelentős a hozamcsökkenés. Ennek oka az, hogy a makrogazdasági adatok szerint az Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nő a mozgástere és egyre nagyobb az esély arra, hogy a következő hónapokban csökkenhet az alapkamat.

A továbbiakban arra számítunk, hogy a hozamok jelentősen nem csökkennek mindaddig, amíg a dollár nem gyengül jobban és közben meg nem jelennek további hazai makrogazdasági adatok, amelyek csökkenthető jegybanki alapkamatra utalnak. Ilyen körülmények között a 3-5 éves szegmens tartását javasoljuk, a rövid lejáratokban csak akkor érdemes vásárolni, ha a papírokat lejáratig biztosan megtartjuk. Amennyiben viszont a dollár további lendülettel erősödik az euróval szemben, akkor a hozamok is emelkedni fognak. A hazai politikai helyzet továbbra sem hat jelentősen, de egy esetleges politikai váltás (parlament feloszlatása, új választások kiírása) ma még előre nem látható hatású lehet.

Az egyéb feltörekvő piacokon is hasonló a helyzet: a nemzetközi befektetői hangulat alakítja az árakat, de igazi nagy trend nem jellemzi a kötvénypiacokat, így itt kivárást javasolunk.

A részvénypiacok egyértelműen pozitívan reagáltak a Fannie Mae és a Freddie Mac államosításának hírére, de az eufória hamar elszállt, amikor a Lehmann Brothers – eddig megmentőnek hitt – felvásárlója, a KDB (Korean Development Bank) visszakozott ajánlatával. Az amerikai pénzintézet ráadásul közölte negyedéves számait, melyek még a meglehetősen borúlátó várakozásokat is alulmúlták. Ezek az események azt eredményezték, hogy egy nagy emelkedés után az árak ismét lejtőre kerültek, de a hét második felére ismét lecsendesedtek a piacok. Ennek oka, hogy újabb hírek nem jelentek meg és a befektetők új információ hiányában nem alakítanak ki jelentősebb pozíciókat. Ezért a forgalom jelentősen csökkent.

Ajánlás

Állampapírpiac: állampapírok: Hazai kötvények: tartás (3-5 év) vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: kivárás Orosz részvények: gyűjtögetés Egyéb feltörekvők: emelkedésben eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: OTP: 6500 alatt spekulatív vétel, 7200 fölött stratégiai eladás Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal)

A hazai piac is lekövette a nemzetközi mozgásokat, bár szerdán kicsit kilógtunk a térség piacainak sorából, mivel a környező országok tőzsdéi nagyokat estek, miközben a BÉT enyhe pluszban zárt.

Mint a charton is látható, az alapvető trend nem változott: továbbra is csökkenő trendben vagyunk, melyet csak kisebb korrekciók szakítanak meg. Ugyanakkor ez a tendencia olyan jellegű, hogy a sáv, melyben a kereskedés zajlik igen széles, tehát vannak lehetőségek azok számára is, akik csakis és kizárólag long pozíciókban képesek gondolkodni. A csökkenő trendben azonban ez a megközelítés nagyságrendekkel kockázatosabb – tulajdonképpen a piac ellen kell menni, ami nem feltétlenül jó taktika egy magánbefektető számára. Ehelyett inkább az árral kell úszni, ami azt jelenti, hogy ma az eladásokra (a korábbi beragadt pozíciók csökkentésére) és a short pozíciók felvételére kell koncentrálni.
 
A hazai piacon egy részvénynek marad egészséges likviditása, mégpedig az OTP-nek. Így ma egyedül ez a részvény alkalmas arra, hogy a nemzetközi piaci eseményeket lekövessük. Ma azt látjuk, hogy a 6800-as ár alatt kivárás a legjobb taktika, vásárolni csak 6500 körül kell majd – feltéve, hogy számítunk a nemzetközi piaci hangulat – átmeneti – javulására. Ez az eső piacon is vételekkel operáló befektetők számára követhető befektetői magatartás – tehát kockázatos! A másik befektetői attitűd szerint (úszni az árral!) azt tudjuk mondani, hogy 7200 fölött csökkenteni kell a beragadt pozíciókat, illetve short pozíciókat kell nyitni. Ezt ma kevésbé látjuk kockázatosnak, mint az előbbi stratégiát.

A nemzetközi piacok közül a fejlett piacokon továbbra sem látjuk a kilábalás jeleit, sőt az amerikai befektetési társaságok várakozásai ma még mindig 20 százalékos eredménybővülést jeleznek. Ezek a várakozások a piac egészére nézve nyilvánvalóan túlzók, így sorozatos leminősítések várhatók! Ez pedig semmi jót nem ígér! Európában pedig a recesszióba forduló gazdaság okán nem javasolható a részvények vétele.

A feltörekvő piacok közül ma nem látunk kiemelkedő teljesítményeket, de ez inkább csak megérzés; az orosz piac ma már túlreagálta a politikai fejleményeket. Addig, amíg egyértelműen nem alakul olyan kedvezőtlenül a helyzet, hogy az ország teljesen elszigetelődjön (politikailag és gazdaságilag is) érdemes gyűjtögetni az orosz részvényeket.  Figyelem, ez az eső piacon vételekkel élők stratégiája – így kockázatos!


Fürjes Szabolcs