A Globus szerint az OMV vezetője „nem tartja tisztának” az INA értékesítését. „Részt kívánunk venni az INA privatizálásában, de csak abban az esetben, ha a privatizációs folyamat átlátható” – fejtette ki Roiss a Globusnak.

Ante Samodol, a Hanfa vezetője erre válaszul kifejtette: „Az OMV-t senki sem akadályozza meg abban, hogy ajánlatával előálljon, és törvényesen fellépjen a Mollal szemben. az viszont teljesen elfogadhatatlan, hogy a vállalat a harcát az INA-ért a médiában folytatja. Az OMV ugyanannak a játéknak a megismétlésével próbálkozik, amit tavaly Magyarországon akart eljátszani” – fejtette ki a horvát tőkepiaci felügyelet vezetője. Az osztrák olajipari cég horvátországi ügyvédjén keresztül jelezte, hogy hajlandó jelentősen nagyobb összeget fizetni az INA-ért „bizonyos feltételek mellett” – tette hozzá Samodol.

A Hanfa hivatalos nyilatkozatot adott ki pénteken arról, hogy az OMV ügyvédje tájékoztatta: a korábban általa említett 3000 kunás ajánlat nem az OMV hivatalos álláspontja, hanem csak az ő tanácsadói véleménye.

A Mol, amelynek eddig tulajdoni részesedése 25 százalék, az INA olajipari csoport közkézi részvényeire részvényenkénti 2800 kunás (393 euró) nyilvános vételi ajánlatot tett, amely 1,185 milliárd eurós ajánlatnak felel meg. A horvát olajipari konszern további 44 százaléka állami tulajdonban van, és a Mol részvénycsere megoldással e részről is tárgyal a horvát illetékesekkel. A Molnak erre az INA-részesedésre elővételi joga van – írja az APA osztrák hírügynökség.

A Mol azonban azt közölte, hogy nincs elővásárlási joga ezekre a részvényekre, csupán egy ehhez hasonló konstrukció van érvényben. Ennek az a lényege, hogy ha valakinek eladnak egy bizonyos mennyiségű INA részvényt, akkor ugyanazon az áron ugyanakkora mennyiséget a Mol is vásárolhat. Ezzel szemben az elővásárlási jog azt jelenti, hogy elsőként a Molnak van joga megvenni a pakettet a megjelölt áron.