szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió pénzügyminiszterei nem hivatalos nizzai találkozójukon hasonlóan ítélték meg a gazdasági helyzetet, mint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB), amelyek a korábbinál lassúbb növekedéssel számolnak, ugyanakkor az inflációs nyomás csökkenését prognosztizálják - mondta szombaton Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára.

A francia EU-elnökség által szervezett két napig tartó megbeszéléseket követően a szakállamtitkár úgy vélte: ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a tagállamok jellegüket tekintve hasonló válaszokat adjanak. Kovács Álmos tájékoztatása szerint a pénzügyminiszterek között egyetértés alakult ki abban, hogy valamennyi európai ország gazdaságpolitikájának a fenntartható növekedést kell szolgálnia. Figyelembe véve a növekedéslassítást okozó nemzetközi eredetű problémákat, megfogalmazódott az a vélemény, hogy folytatni kell azokat a szerkezeti reformokat, amelyek segítik a gazdaságok adaptációs készségének javulását és rugalmasságának fokozását, valamint a növekedés lehetőségeinek bővülését. Ide tartozik például a munkaerőpiac rugalmasságának a fokozása - hangsúlyozta az államtitkár. "Vagyis a nemzeti reformprogramokat tovább kell folytatni" - tette hozzá.

A béralakulás tekintetében fontos szempont a pénzügyminiszterek számára a foglalkoztatás bővülése és a versenyképesség megőrzése, valamint a költségvetési fegyelem, különös tekintettel a népesség elöregedésére. Azaz nem szabad növekvő terheket róni a későbbi generációkra - fogalmazott Kovács.

A miniszterek között egyetértés alakult ki abban is, hogy a költségvetési politikának összhangban kell lennie a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel. Ebből következően azok az országok, ahol többlet alakult ki és azok, ahol komoly visszaesés látszik, élhetnek a paktumból adódó automatikus stabilizátor lehetőségével, a hangsúly azonban a költségvetési fegyelem betartásán kell, hogy legyen - hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár.  

Kiemelte: nagyon fontos a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, valamint annak a helyzetnek az elkerülése, hogy hitelszűke alakuljon ki, különösen a kisvállalatok számára. Ebből a szempontból fontos véleménye szerint az a kezdeményezés, amelyet a miniszterek jóváhagyásával az unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EBB) tett: felével, két év alatt összesen 15 milliárd eurónyira kívánja növelnie az uniós kkv-knak nyújtott - máskülönben kedvezményes - hitelek összegét, elősegítve ezzel is a gazdasági növekedés élénkülését. Az EBB tavaly 5,2 milliárd eurót folyósított a kkv-knek, ez növekedne 7,5 milliárdra a javaslat szerint.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Egy éven belül már euróval fizetünk Szlovákiában?

Lehetséges, hogy Szlovákia 2009 elején az eurózóna 16. tagja lesz - közölte Joaquín Almunia, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szombaton, a szlovéniai Brdóban.

Nemzetközi gazdaság

Lazítani!

Célegyenesbe fordult a tagállamok költségvetési deficitjét szabályozó EU-előírások reformjáról szóló vita. A pénzügyminiszterek a stabilitási paktum anticiklikus gazdaságpolitikai hatásának megerősítését tervezik, de sok még a nyitott kérdés.

MTI Gazdaság

Holnap kiderül, hogy elfogadják-e a konvergenciaprogramot

Az Európai Bizottság kedden ismerteti értékelését az átdolgozott magyar konvergenciaprogramról, és egyúttal ajánlást tesz az Európai Unió tagországainak pénzügyminisztereiből álló tanácsnak az államháztartási deficit túlzott mértéke miatt folyó eljárás folytatására is.

MTI Gazdaság

Ajánlásokat adnak az EU-pénzügyminiszterek Magyarországnak

Ajánlásokat fogalmaznak meg várhatóan az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei keddi luxembourgi ülésükön Magyarországnak a túlzott államháztartási deficit középtávú leszorításának biztosítása érdekében, ugyanakkor elfogadják a nyár végére teljesen átdolgozott konvergenciaprogramot. Az MTI értesülései szerint a tanács várhatóan reálisnak minősíti, hogy Magyarország 2008-ról 2009-re módosította az euróbevezetéshez tervezett hiánykorrekciós pálya céldátumát.