Az EU pénzügyminiszterei lassúbb növekedésre számítanak

A francia EU-elnökség által szervezett két napig tartó megbeszéléseket követően a szakállamtitkár úgy vélte: ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a tagállamok jellegüket tekintve hasonló válaszokat adjanak. Kovács Álmos tájékoztatása szerint a pénzügyminiszterek között egyetértés alakult ki abban, hogy valamennyi európai ország gazdaságpolitikájának a fenntartható növekedést kell szolgálnia. Figyelembe véve a növekedéslassítást okozó nemzetközi eredetű problémákat, megfogalmazódott az a vélemény, hogy folytatni kell azokat a szerkezeti reformokat, amelyek segítik a gazdaságok adaptációs készségének javulását és rugalmasságának fokozását, valamint a növekedés lehetőségeinek bővülését. Ide tartozik például a munkaerőpiac rugalmasságának a fokozása - hangsúlyozta az államtitkár. "Vagyis a nemzeti reformprogramokat tovább kell folytatni" - tette hozzá.

A béralakulás tekintetében fontos szempont a pénzügyminiszterek számára a foglalkoztatás bővülése és a versenyképesség megőrzése, valamint a költségvetési fegyelem, különös tekintettel a népesség elöregedésére. Azaz nem szabad növekvő terheket róni a későbbi generációkra - fogalmazott Kovács.

A miniszterek között egyetértés alakult ki abban is, hogy a költségvetési politikának összhangban kell lennie a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel. Ebből következően azok az országok, ahol többlet alakult ki és azok, ahol komoly visszaesés látszik, élhetnek a paktumból adódó automatikus stabilizátor lehetőségével, a hangsúly azonban a költségvetési fegyelem betartásán kell, hogy legyen - hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár. 

Kiemelte: nagyon fontos a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, valamint annak a helyzetnek az elkerülése, hogy hitelszűke alakuljon ki, különösen a kisvállalatok számára. Ebből a szempontból fontos véleménye szerint az a kezdeményezés, amelyet a miniszterek jóváhagyásával az unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EBB) tett: felével, két év alatt összesen 15 milliárd eurónyira kívánja növelnie az uniós kkv-knak nyújtott - máskülönben kedvezményes - hitelek összegét, elősegítve ezzel is a gazdasági növekedés élénkülését. Az EBB tavaly 5,2 milliárd eurót folyósított a kkv-knek, ez növekedne 7,5 milliárdra a javaslat szerint.