A mértékadó európai központi bankok csütörtökre és a következő napokra újabb rendkívüli refinanszírozási árveréseket hirdettek, ezúttal a dollár likviditását növelendő. Az Európai Központi Bank (EKB) 40 milliárd dollárt osztott szét csütörtökön egynapos lejáratra 4,00 százalékos kamatra, és közleménye szerint addig folytatja az aukciókat, amíg szükséges.

A brit központi bank, a Bank of England szintén 40 milliárd dollárt ajánl fel, mármint a csütörtöki első napra, az amerikai szövetségi tartalékbankrendszerrel (Fed) tavaly decemberben kötött és most megújított csereegyezmény keretében. Szintén várható, hogy folytatja az aukciókat a következő napokban is. Csütörtökön 3,802 százalékos súlyozott átlagkamatra adta a pénzt.

A Svájci Nemzeti Bank is naponta tart dollárárverést csütörtöktől egynapos lejáratra, naponta legföljebb 10 milliárd dollár ajánlva fel, csütörtöki közleménye szerint.

Az új aukciók alapja, hogy a Fed megújította a világ nagy központi bankjaival kötött csereegyezményeit. Az átmeneti devizacsere-rendezés keretét 180 milliárd dollárral bővítik, és minden kölcsönös megállapodás január végéig érvényes, közölték a Fednél csütörtökön. A bővítés 55 milliárd dolláros az EKB számára, 110 milliárd dollárra - vagyis ennyivel többet oszthat ki az EKB -, és 15 milliárd dolláros a Svájci Nemzeti Bank számára, 27 milliárd dollárra.

Egyszersmind új csere-megállapodásokat kötött a Fed a japán, a brit és a kanadai központi bankkal. Ezek a Bank of Japan számára 60 milliárd dollárra, a Bank of England számára 40 milliárd dollárra, a Bank of Canada számára 10 milliárd dollárra növelik a kiosztható összeget.

A japán központi bank a maga részéről szintén rendkívüli árverést rendezett egynapos lejáratra csütörtökön, de még nem dollárt használt fel, hanem jent, 2,5 billió jen (23,93 milliárd dollár) értékben. Az utóbbi három nap alatt már 8 billió jent öntött a bankközi piacra. A japán központi bank pénteken is folytatta az aukciót, újabb 2 billió jennel.

A kínai kormány is igyekszik stabilizálni a piacot: vásárolja a három legnagyobb állami bank részvényeit, és megszüntette a részvényvásárlási illetéket.

A központi bankok nemzetközi együttműködése pótlólagos likviditást teremt a szűkmarkúvá, iriggyé vált bankközi piacokon, ettől az egynapos kamatok már lefelé indultak, habár távolabbi határidőkre a kamatok még messze vannak a központi bankok irányadó kamataitól.

Technikai intézkedésként a brit piacfelügyelet januárig tartó hatállyal elrendelte az új short pozíciók, vagyis áresésre játszó határidős, fedezetlen eladási-visszavásárlási ügyletek tilalmát a pénzügyi részvényekre. Hasonló tilalom utoljára a 19. században volt érvényben a londoni piacon.

Az amerikai tőzsdefelügyelet hasonló intézkedésen gondolkodik, és vizsgálja a jelenlegi gyakorlat jogszerűségét. Az Egyesült Államokban először 1929-ben korlátozták a fedezet nélküli eladásokat, az erre vonatkozó törvényt tavaly vonták vissza. Később, 1940-ben a befektetési alapok számára teljes egészében megtiltották a fedezet nélküli eladásokat, ez a törvény 1997-ig volt érvényben.

A moszkvai tőzsdéken szerda óta szünetel a részvényforgalom, de pénteken várhatóan újra megindul a kereskedés, de szintén a fedezet nélküli, árletörő ügyletek tilalmával: ezt ott már szerdán meghirdették.

A legnagyobb segítségnek az ígérkezik, hogy az amerikai kormány és a Fed hírek olyan állami ügynökség megalakítását tervezi, amely átvenné vagy refinanszírozná a pénzügyi intézmények jelzáloghitelekhez kapcsolódó, rossz követeléseit. Ilyen - rossz magánköveteléseket refinanszírozó - állami intézmény korábban átmenetileg már működött az Egyesült Államokban, először az 1930-as, majd az 1980-as években.