Minderre a lap az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői brüsszeli értekezlete kapcsán mutatott rá, s beszámolt arról, hogy ott megvitatták azt is, milyen hosszú távú következményekkel jár Európa energetikai biztonságára nézve a jelenlegi orosz-ukrán válság és egyetértettek abban, hogy a forrásokat diverzifikálni kell. Ez az ott elhangzottak szerint egyebek mellett a vezetékes útvonalak és az energiahordozók szállítói számának bővítésével, s ezzel egyben az Oroszországtól való függőség csökkentésével érendő el. 
   
A Kommerszant rámutatott, hogy a déli útvonal fejlesztésére már történtek lépések, de az EU leginkább a Nabucco vezeték építésében bízik, amely elkerülné Oroszországot, s amelyet a Moszkva által javasolt Északi és Déli Áramlat vezetékek alternatívájának tekint. A Nabucco kapacitása 2013-ban évi 8, 1018-ban évi 31 milliárd köbméter lenne, s ellátására már meg is született az első szerződés: Bulgária tavaly állapodott meg Azerbajdzsánnal évi egymilliárd köbméter 2013-tól kezdődő szállításáról. 
   
"A grúziai háború után Magyarország felvetette egy Nabucco-konferencia megrendezését, amelyen a vezeték építésében résztvevő államok képviselői mellett Kaukázuson túli és közép-ázsiai gázszállítók, az EU és az amerikai kormány képviselői is részt vesznek. A hírt komoly elégedetlenséggel fogadták Moszkvában, mivel Budapest Oroszország partnere a Déli Áramlat vezetékben" - írta a lap, és ismertette a Nabucco Gas Pipeline International üzemeltető szóvivőjének a konferenciáról szóló hétfői bejelentéseit.
   
A lap szerint a találkozó különösen aktuális az orosz-ukrán gázviszály fényében, s kiderült, hogy a Kremlben kifejezetten orosz-ellenesnek tekintett projekt támogatói között vannak Moszkva EU-beli kulcsszövetségesei is. Ilyen módon az orosz-ukrán összetűzés az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalak keresése felé mozdította Európát - írta a lap, de Valerij Nyesztyerovot, a Troika Dialog beruházási társaság munkatársát idézve azt írta: középtávon ugyan az EU nem tud egyenértékű pótlékot találni az orosz gáz helyett, de a gázháború így is negatív következményekkel jár Oroszország számára. Eddig ugyanis az európai gázpiac negyedét uraló, s harmadának megszerzését célnak tekintő Gazprom részesedése 2020-ra a hasonló ügyek nyomán 20 százalékra eshet vissza.  
   
A Kommerszant felidézte, amit ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin kormányfő mondott: a viszály ugyan súlyos következményekkel jár a Gazprom számára, de a konszern ezt kétségtelenül túléli s majd aktívabban lép az ázsiai piacok felé. A lap szerint azonban szakértők kétkedéssel fogadták Putyin fenyegetését. Nyesztyerov szerint Kína nem kész a gáz piaci mennyiségekben való importálására, az ár kérdése az utóbbi években minden kínai-orosz gáztárgyalást kátyúba juttatott, nem nagyon épül a Putyin által említett, Kínába tartó vezeték, és nem sikerült megállapodásra jutni az orosz kőolaj fejében nyújtandó 25 milliárd dolláros hitelről sem. 
   
Mihail Korcsemkint, az East European Gas Analysis elemző cég igazgatóját idézve a lap azt írta: az orosz gáz átorientálása Kína felé még akkor is katasztrofális következményekkel jár az orosz gazdaság számára, ha Moszkvának és Pekingnek sikerül is áthidalni a problémákat. "A bevétel csökken, és ezt a Gazprom és a költségvetés csakis a belföldi gázár emelésével tudja kompenzálni. A vállatokat már úgyis sújtja a válság és az energia árának januári emelkedése, és egy ilyen döntés eltemetné az ipart" - mondta Korcsemkin. 
   
Nyesztyerov szerint nem túl jó kilátások nyílnak a többi piacon sem: Japán és Tajvan el van látva, Dél-Korea ma évi legfeljebb tízmillió köbméter gázt tud importálni - ami nagyságrendekkel kevesebb az európai exportnál -, az amerikai piacra pedig egyrészt sok a jelentkező, másrészt ott a Gazprom tevékenysége ugyanolyan, ha nem még kedvezőtlenebb politikai légkörben folyhatna, mint Európában. A mozgástér hiánya nem hagy Moszkva számára más választást, minthogy előbb vagy utóbb megállapodjon Európával, ez pedig csakis a játékszabályok szigorú megfogalmazásával képzelhető el, s ezen belül is a feleknek legelső lépésként el kell választaniuk politikai érdekeiket az üzleti érdektől - mondta a szakértő.