szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magyar gazdaság 2011. és 2013. között 4 százalék körüli növekedést ér majd el, a növekedés motorja az export és a beruházás - ezt tartalmazza az a három éves kitekintés, amely a 2010-es büdzsé kapcsán a Pénzügyminisztérium (PM) és a parlament honlapján olvasható.

Az államháztartási törvény szerint a költségvetés benyújtásakor a kormánynak be kell mutatnia a költségvetési évet követő három év előirányzatait, a jelentősebb makrogazdasági folyamatokat.

A három éves kitekintés a makrogazdaságról kifejti: a globális konjunktúra javulásával, a fiskális kiigazító intézkedések negatív hatásainak kifutásával a magyar gazdaság teljesítménye 2011-től jelentősen javulni fog és várhatóan 4 százalék körüli növekedést mutathat 2011 és 2013 között.

A GDP idei 6,7 százalékos, illetve a jövő évi 0,9 százalékos csökkenése után 2011-ben 3,9, 2012-ben 4, míg 2013-ban 4,1 százalékos növekedést ér el. Így 2013-ra 31.600 milliárd forintot tesz ki a GDP.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya - a kamatkiadásokkal együtt - 2010-ben a GDP 4,0 százaléka, 2011-ben 2,6 százaléka, 2012-ben 2,2 százaléka, 2013-ban pedig 2,0 százaléka lesz a kitekintés alapján.

A gazdasági növekedés motorját a külső értékesítés, valamint a beruházás jelentheti. A hazai lakossági és kormányzati fogyasztás bővülése - a válság előtti éveket jellemző szinttel szemben - mérsékeltebb maradhat. Ezáltal a magyar gazdaság egy egészségesebb szerkezeti összetétellel állhat újra növekedési pályájára - olvasható a kitekintésben.

A külső egyensúly 2009. évi - a gazdasági válsággal összefüggő jelentős mértékű - javulása várhatóan kisebb lesz a következő években. A 2010 második felére jelentősen lassuló magyar inflációs ráta 2011 folyamán a meginduló világgazdasági konjunktúra esetleges inflációs hatásával párhuzamosan némileg gyorsulhat, de várhatóan tartósan a középtávú inflációs cél közelében marad.

Az idei infláció prognózisa 4,5 százalék, ez jövőre várhatóan 4,1 százalékra csökken, majd 2011-ben visszaesik 2,2 százalékra. Ez emelkedhet 2013-ra 2,8 százalékra.

A GDP-hez mért beruházási hányad pedig az idei 19,7 százalék és a jövő évre prognosztizált 20 százalék után 2013-ra 21,9 százalékra emelkedik.

Pénzforgalmi szemléletben a központi költségvetés elsődleges egyenlege 2010-től folyamatosan pozitív lesz az előrejelzés szerint, 2010-ben a többlet a GDP 1,3 százaléka, a további években 1,8-1,9 százaléka lesz.

A kamatkiadásokkal korrigált egyenleg azonban már negatívvá válik. A központi büdzsé másodlagos egyenlege 2010-ben a GDP 3,2 százalékának megfelelő hiányt mutat, 2011-ben mínusz 2,1 százalékos lesz az egyenleg, 2012-ben 1,9 százalékos, míg 2013-ban 1,7 százalékos GDP-hez mért deficittel fog zárni a központi büdzsé pénzforgalmi szemléletben.

Az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek GDP-hez viszonyított aránya egyenletes mérséklődést mutat, a 2008. évi 40,1 százalékról 2013-ra 37,6 százalékra csökken.

Az államháztartási törvény alapján a kormánynak arról is tájékoztatnia kell az Országgyűlést, hogy a költségvetési évet követő három évben milyen kötelezettségvállalási korlátokat kíván érvényesíteni.
A tárcák 2011-re a kiadási irányszámok 80 százalékáig, 2012-re a kiadási irányszámok 60 százalékáig, míg 2013-re azok 40 százalékáig vállalhatnak kötelezettséget.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Gazdaság

Komoly kockázatokat lát az ÁSZ elnöke a költségvetésben

Nem láttunk olyan hatástanulmányokat, amelyek alátámasztanák a költségvetéssel kapcsolatos várakozásokat – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a Népszabadságnak adott interjújában, amelyet a lap pénteki száma közöl. Beszélt arról is, jó döntésnek tartja a vezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát.