A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem megállapítását is érintik a jövő évi változások. Az elfogadott módosítások szerint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem vagy kiadás forintra történő átváltásakor használatos árfolyam az, amelyik a jövedelem megszerzésének, kiadásának napján érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megadott devizaárfolyam. Kivételt jelent, ha a magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozatban vagy az adóbevallásban úgy rendelkezik, hogy a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-árfolyamot kéri figyelembe venni a forintra történő átszámításhoz.

Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkezik a megszerzés időpontjára érvényes valutaátváltási bizonylattal az adott külföldi pénzzel kapcsolatban, akkor annak mértékéig használhatja a bizonylaton feltüntetett árfolyamot.

Azoknak a magánszemélyeknek is érdemes naprakésznek lenni, akik olyan államban bírnak illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye és a magyar adó szempontjából is külföldi illetőségűnek minősülnek. Esetükben ugyanis a kifizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után az adó mértéke 30 százalék. Az adót a magyar kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy nem pénzben juttatott ilyen jövedelem után a kifizető kötelezett az adó megfizetésére.

Az adómentesen adható természetbeni juttatások köre bővül a kifizető által biztosított védőoltással.

A törvénymódosítás kibővíti az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát. A korábbi törvény hatálya a belföldi ingatlanok, illetve a belföldön átadott és átvett ingó vagyontárgyakra terjedt ki. A továbbiakban ezeken felül az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden belföldön nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság üzletrészének értékesítésére. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy ingónak minősül különösen a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni hányad is.

A módosítás értelmében mentesül az ajándékozási illeték alól a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó maximum 10 000 forint összegű követelésének elengedése.

A jövő évtől kedvezményes illetékmérték (2 százalék) alkalmazására jogosult mindazon ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, akinek az előző adóévi nettó árbevétele legalább 50 százalékban ingatlanforgalmazásból származott, vagy azon PSZÁF-engedéllyel rendelkező pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant 2 éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.

A jelenlegi módosítás fenntartja a korábban már elfogadott, a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó változásokat azzal, hogy résztulajdonlás esetén arányosítást ír elő. A módosítás szerint a visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke a terhekkel nem csökkentett vagyon 4 százaléka lesz, ingatlan, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, efölötti forgalmi érték esetén 2 százalék lesz, úgy, hogy az ingatlanonként fizetendő illeték összege legfeljebb 200 millió forint lehet.

A módosítással pontosították az illetéktörvény területi és személyi hatályát az ingatlanvagyonnal rendelkező társasággal kapcsolatban. Meghatároznák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát, melynek következtében már nemcsak a belföldi ingatlanos cég részesedéseinek közvetlen elidegenítésekor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, hanem közvetett értékesítés esetén is.

A törvénymódosítás a 2010. január 1. utáni ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra vonatkozó illetékkötelezettség kikerülésének megakadályozása érdekében meghatározza az ilyen társaság fogalmát.

Az adóhatóság határozatával szemben kezdeményezett felügyeleti eljárás illetéke változik, ami a legtöbb esetben emelést jelent. A mostani 15 000 forintról ugyanis a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forintra, de legalább 5000 forintra, legfeljebb 500 000 forintra változna.

Még több változásról olvashat itt!