szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Napokon belül új cég lép a maroktelefon-piacra: hamarosan mobilcsomagokat árulnak a postahivatalok.

Négyre bővül a mobiltelefon-szolgáltatást nyújtó társaságok száma, az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. lép be az egy évtizede a T-Mobile–Pannon–Vodafone-hármas által uralt piacra. A Posta a Vodafone-nal kötött megállapodás alapján saját márkanévvel árul, a jelenleg hozzáférhetőknél egyszerűbb és olcsóbb csomagokat.

Az ügyletről sem a Magyar Postánál, sem a Vodafone-nál nem árultak el részleteket, mindazonáltal úgy tudni, a Posta mintegy másfél ezer alkalmazottat képez át a mobilos ügyfelek kiszolgálására, és több száz – főleg vidéki – postahivatalát veti be az üzletbe. Ezekben nemcsak maroktelefonokat és előfizetéseket árusít, hanem ellátja az ügyfélszolgálat valamennyi teendőjét is.

Ezzel elindulhat az első virtuális mobilszolgáltató Magyarországon, ha nem is annak legkeményebb formájában. Utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy az adott cég a távközlési társaságok infrastruktúráját kibérli, és a maga által összeállított csomagokat árulja. Ebben az esetben azonban a Posta – bár saját márkanéven – a Vodafone által kifejlesztett csomagokat fogja piacra dobni.

Elég lassan ébredt a magyar piac, hiszen a világon már mintegy négyszáz virtuális mobilos működik, egyedül Németországban félszáz (lásd Ügyfélmegtartó praktikák című írásunkat). Igaz, egyes országokban egyszerűbb volt a helyzet, például Dániában a helyi hírközlési hatóság egyenesen kötelezte a mobilcégeket hálózatuk megnyitására. Így ott a Telemore és a CBB Mobile már 2000-ben árháborút indíthatott be, és három év alatt a piac csaknem ötödét szerezték meg.

© Végel Dániel


Nem előzmények nélküli a Posta–Vodafone-kapcsolat, hiszen a Magyar Posta volt az egyik alapítója a koncesszió elnyerésekor még V.R.A.M Rt. névre hallgató harmadik magyarországi mobilszolgáltatónak. Akkoriban azonban a Posta a kormányzati készenléti kommunikációs rendszer elnyerésén munkálkodott, és 2001-ben eladta 10 százalékos V.R.A.M.-pakettjét.

A Vodafone sem először próbálkozik postai partnerrel a virtuális piacon, tavaly az ír An Posttal állt össze, tudva, hogy az ottani felmérések szerint 1,7 millió ír tér be legalább hetente egyszer a helyi postahivatalokba. Az ötlet lényege Magyarországon sem más. A bejáratott márkanév, a 2700 postahivatal előnye az ügyfelek könnyű és olcsó elérése, ami alacsony marketing- és bevezetési költségeket jelent. Ezzel operáltak a külföldi mobilpiacra a 2000-es évek közepétől belépő nagy áruházláncok is, amelyeknek az új szolgáltatással nem annyira a bevételszerzés, mint inkább az ügyfélkörük megtartása volt a céljuk. Persze a Magyar Postának a bevétel sem jönne rosszul, hiszen lehetőségei a liberalizálódó piacon egyre szűkülnek, emiatt kénytelen új területeken próbálkozni. Tavalyi bevételeinek már alig a felét tette ki a levélforgalom, 28 százalékát különféle pénzügyi szolgáltatások adták.

A Vodafone pozícióján is lendíthet az ügylet, amennyiben a Magyar Posta a távközlési cég számára eddig elérhetetlen előfizetőket csábíthat magához. A Vodafone Európában vezető mobilcég, Magyarországon azonban csupán 22 százalékos piaci részesedése van a Pannon 33 és a T-Mobile csaknem 45 százalékával szemben. Ráadásul a gazdasági válság a mobilszektort is visszavetette. A Nemzeti Hírközlési Hatóság szeptemberben közölte, hogy 9 hónap alatt összesen több mint félmillióval csökkent a mobilos kuncsaftok száma (ezen belül a ténylegesen forgalmat lebonyolítóké 342 ezerrel). A Pannon forgalma a harmadik negyedévben csaknem 4 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól, a T-Mobile árbevétele háromnegyed év alatt 8,5 milliárddal volt kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában. A Vodafone ugyanakkor – bár adatot nem közölt – „kiemelkedő” eredményekről számolt be, szeptemberben pedig 13,6 ezerrel gyarapította előfizetőinek számát.

 Bár a statisztika telített piacot jelez – 100 lakosra 117,6 mobil-előfizetés jut –, a Tárki felmérése alapján a tavalyi év elején a magyar háztartások ötödében nem volt maroktelefon. Szakértők azonban nem számítanak arra, hogy egy újonnan piacra lépő cég ebből a körből nyerheti kuncsaftjai tömegét. Inkább arra van esély, hogy a könnyű elérhetőség, az egyszerű, átlátható tarifák miatt más társaságoktól átpártolnak hozzá, esetleg a rendszeres ügyfélkapcsolat révén többféle szolgáltatást vásárolnak.

Egy évvel ezelőtt a Hírközlési Hatóság maga is úgy látta, elérkezett az ideje, hogy egy új mobilszolgáltató belépése pezsdítse fel a piacot, ám végül mégis inkább bebetonozta a Magyar Telekom–Pannon–Vodafone-hármas pozícióját, és a negyedik szolgáltató megjelenésére kiírt pályázatot idén márciusban lefújta. A megmerevedett állapotokra jellemző, hogy egy év alatt alig 11 ezerrel, 11,8 millióra nőtt az előfizetők száma, a tarifák csökkenésének üteme lassult, a három társaság piaci részesedése pedig lassan öt éve nem változott érdemben.

Magyarországon eddig egyetlen társaságnak sem sikerült virtuális szolgáltatásba kezdenie. Ehhez ugyanis a piacra törekvőknek meg kellene állapodniuk a triumvirátus valamelyikével, hogy az mekkora bérleti díj fejében hajlandó átadni a hálózatát. Az átadás nem kötelező, a profitján eddig egyik mobilos sem kívánt osztozni. Ha nem is tolonganak a jelentkezők, a hatóságnál öt társaság már regisztráltatta magát mobilszolgáltatásra. A listán a Telekom 4 Magyarország Távközlési Zrt., az amerikai hátterű AT és T Globális Hálózati Szolgáltatások Magyarország Kft., az Elsacom Hungária Távközlési Kft., a spanyol hátterű Telefónica International Wholesale Services Hungary Kft., valamint a magyar magánszemélyek és a BankCom Kft. tulajdonolta GoMobile Kft. szerepel. Rajtuk kívül a vezetékes Invitel, a kábelszolgáltató UPC és a román kézben lévő DigiTv sem hagyott kétséget afelől, hogy ha mód lenne rá, beszállna a mobilbizniszbe. Virtuális terveiről a Pannon üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek, a T-Mobile pedig kitart azon nézete mellett, hogy a hazai piac nem bírna el több, nyereségesen működő mobilszolgáltatót. Ettől függetlenül piaci hírek szerint a triumvirátus mindegyike tárgyal a virtuális szolgáltatásról.

VITÉZ F. IBOLYA

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!