Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormány júliusi döntése alapján 2010 januárjától jelentősen megváltoztak a magánnyugdíjpénztárak portfóliójára vonatkozó szabályok.
A rendelkezés szerint a magánnyugdíjpénztárak a növekedési portfólió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, vagyis külföldi részvényekben és állampapírokban.
A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfóliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig volt megengedett a legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-ig teljesíteni.
A klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-ig kellett megfelelni az új jogszabályi követelményeknek.
Az MTI által korábban megkérdezett szakértők szerint a gyakorlatban nem várható óriási változás, mivel azon kasszáknál, amelyek 2008-ban még nem vezették be a választható portfoliót, 2008. december 31-én átlagosan 30 százalék volt a külföldi eszközök aránya, míg azoknál, amelyek már bevezették, 25 százalék. 2009. március végén, amikor már az összes pénztárnál kötelezően működött a választható portfólió, átlagosan a befektetések 28,85 százaléka volt devizaeszköz.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.