Olli Rehn, EU pénzügyi biztosa. A legnagyobb rizikónk az alacsony növekedési ütem

MTI

A magyar költségvetés 2009-ben sokkal nagyobb stabilitást mutatott, mint egy évvel korábban. A hazai gazdasági helyzet romlását és a globális gazdaság negatív tendenciáit jól ellensúlyozta a magyar kormány kiadáscsökkentési programjával – fogalmaz az Európai Bizottság által kiadott konvergenciaprogram-felülvizsgálat. A 2010-re kitűzött 3,8 százalékos hiánycél reális a felülvizsgálat szerint.

A 2011-re illetve és 2012-re ígért 2,8 illetve 2,5 százalékos költségvetési hiánycél elérése sem lehetetlen, a Bizottság szerint azonban azok megvalósulása sokkal bizonytalanabb. Brüsszel úgy értékeli, hogy a célok eléréséhez vezető eszközökről nem fogalmaznak elég világosan a magyar kormány által benyújtott dokumentumok. S noha a pénzügyminiszterek tavaly júliusi döntésének képes lesz megfelelni a magyar kormány a következő években, a Bizottság szerint túlzottan optimista a magyar forgatókönyv. A felülvizsgálat szerint a lehetségestől jelentősen elmaradó GDP mutatók lefelé nyomják az árakat, a magas munkanélküliségi ráta pedig nem engedi felszállni a béreket.

A jelentés szerint az államháztartás bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított hiánya idén nem érheti el a 80 százalékos szintet, ahonnan 2012-re 73 százalékra kell visszasüllyednie.

A Bajnai-kormány által megküldött számok mellől hiányoznak a magyar tervekből a konkrét lépések, amelyek a szükséges konszolidációt hivatottak elősegíteni. De kockázatot jelentenek a kiadási oldal célszámai is. A Bizottsági konklúziói szerint Magyarországnak a költségvetési hiány csökkentésén túl érdemben kell javítania a közfinanszírozáson, csökkentve a kiadásokat, méghozzá a közhivatalok újabb reformján és a veszteséget termelő állami vállalatok strukturális átalakításán keresztül.

A Bizottság a legrizikósabbnak az alacsony GDP-növekedési ütem lehetőségét tartja. Megállapításaik szerint a hazai össztermék potenciája a krízis előtt is lefelé tartott, s ezen – kevéssé meglepő módon – a válság csak tovább rontott. Mindez a lecsökkent hitelkiadási és kockázatvállalási hajlandóság és a romló befektetési mutatók miatt következett be. A nehézségeket tovább tetézi az elöregedő társadalom és a megnövekedett munkanélküliség. Utóbbi miatt a Bizottság vastag piros aláhúzással emlegeti a munkavállalási hajlandóság illetve a foglalkoztatási arány érdemi növelését.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter nemzeti és uniós zászlók alatt. Nincsenek meglepve

MTI

A magyar gazdasági stratégiáról a Bizottság az elmúlt hónapokban alapvetően pozitív hangvételű értékeléseket készített. Január végén például az előző pénzügyi biztos, Joaquín Almunia úgy nyilatkozott, nagyra értékeli „a magyar hatóságok és a magyar lakosság erőfeszítéseit, amelyet a globális válság közepette tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt, fokozzák a pénzügyi fenntarthatóságot, és megőrizzék a makrogazdasági stabilitást”. A korábban, január végén benyújtott magyar konvergenciajelentés idén a gazdaság 0,3 százalékos csökkenésével, jövőre 3,7 százalékos, 2012-ben 3,8 százalékos növekedéssel számol.

A magyar jelentés optimizmusa azonban nem kirívó, Olli Rehn pénzügyi biztos szerint ugyanis a Huszonhetek nagy része túlzottan bizakodó gazdasági növekedéssel számol a következő 2-3 évre. Magyarország mellett szerdán Csehország, Dánia, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovénia konvergencia programját minősítette a Bizottság.

A múlt héten már közzétették 15 másik tagállam konvergeciaprogramjának felülvizsgálati értékelését. Rehn ezeket is figyelembe véve elmondta, hogy a Bizottság a tagállamok túlnyomó többsége ellen túlzott deficit eljárást indított az európai pénzügyi szabályoknak megfelelően. Mindössze Dánia és Luxemburg maradt a megszabott három százalékos hiánycél alatt 2009-ben, de a Bizottság az esetükben is mérlegromlást prognosztizál 2010-re.

A jelentések szerint a legtöbb tagállam idei éve a pénzügyi konszolidációról szól, amelyet a velük szemben indított deficit túllépési eljárásban foglaltaknak megfelelően kell csökkenteniük. Románia, Lettország és Magyarország számára emellett az is feladat, hogy megfeleljenek a Nemzetközi Valutalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság által számukra közösen létrehozott hitelkonstrukciók feltételeinek is.