szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több száz vadon élő pávián garázdálkodik Dél-Afrika híres Constantia nevű borvidékén, ráadásul az ínyenc főemlősök éppen a legdrágább borokhoz szükséges legédesebb bogyókból csemegéznek a legszívesebben, komoly anyagi károkat okozva a termelőknek.

Hiába próbálkoznak elektromos kerítéssel, dudával, vagy riasztókkal a Fok-félsziget szívében elterülő Constantia borvidék La Terra de Luc nevű térségének gazdái, a környék páviánjai szinte mindenre képesek a lédús, napérlelte finomság megszerzéséért. „Ami a páviánokat illeti, egyszerűen nem tudnak ellenállni a keményítő és cukor kombinációjában gazdag szőlőfürtöknek” – mondta Justin O'Riain, a Fokvárosi Egyetem Páviánkutató Központjának munkatársa.

A termelők legnagyobb bánatára ráadásul az állatok éppen az édes pinot noir szőlőből lakmároznak a legszívesebben, amely jóval többet ér a piacon, mint az átlagos merlot vagy cabernet sauvignon. „Mindig a legszebb fürtöket választják ki és ami nem ízlik nekik, azt a földre dobják. Ha az eldobált szemeket megkóstoljuk, akkor kiderül, hogy savanyúak” – panaszolta a vidék egyik bortermelője.

A páviánok már korábban is okoztak problémát Dél-Afrika szőlőtermő vidékein, ám a helyi gazdák szerint az idei év az eddigi legrosszabb. Ennek oka, hogy a bozóttüzek és a hegyoldalakon terjeszkedő szőlőligetek miatt az állatok egyre jobban kiszorulnak korábbi táplálékszerző területeikről.

A januártól márciusig tartó szüreti időszakban általában 12 tonnányi szőlő gyűlik össze a Fokvárostól 80 kilométerre elterülő La Terra de Luc térségében, ám a páviánok miatt 500-600 kilogrammal kevesebb termést sikerül csak betakarítani. A kutatóközpont adatai szerint évente csak ezen a területen mintegy 34 800 dollár (9 millió forint) értékű szőlő semmisül meg.

A helyi termelők persze minden erejükkel harcolnak a páviánok ellen, amelyek olykor még be is csiccsentenek a napon erjedésnek indult szőlőszemektől, majd csendesen elszenderednek az árnyékban. A bortermelők egy része a vuvuzelas nevű dudával próbálja elijeszteni az állatokat, mások az elektromos kerítésben bíznak, ám a páviánok, vagy lyukat ásva, vagy a fák ágain ugrálva, vagy a kerítés gyenge pontjait felkutatva, de végül így is bejutnak a csemegéhez.

Egyesek a gumikígyókra esküsznek, vagy páviánfigyelő rendszert használnak és zajjal ijesztik el az állatokat. Megint mások a kerítésen kívülre is ültetnek néhány szőlőtőkét – amolyan áldozati ajándékként – és így próbálják visszatartani a betolakodókat. A kutatóközpontban jelenleg egy olyan nyakörv kifejlesztésén dolgoznak, amely a páviáncsapat egyik tagjára erősítve jelez, pontosabban szöveges üzenetet küld egy mobiltelefonra, ha az állat a szőlőligetek közelében kószál.

A szakemberek szerint azonban a probléma semmiképpen sem fog megszűnni addig, amíg a termelők tovább terjeszkednek a páviánok élőhelyéül szolgáló hegyek alacsonyabb lejtőin.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

A majmok jobban tanulnak a nőstényektől

Svájci kutatók vadon élő dél-afrikai cerkófmajmokat tanulmányoztak, és arra az eredményre jutottak, hogy az állatok sokkal inkább elsajátították egy feladat megoldását, ha azt nőstény mutatta meg nekik.

hvg.hu Tech

Megfejtették az első állati nyelvet?

Bum, bum! (Itt vagyok, gyere hozzám!) Krak, krak! (Vigyázz, leopárd!) Hok hok hok! (Hé, koronás sas!) - ha ezeket a hangokat valaki megérti, akkor nagyjából már ismeri annak a szótárnak a felét, amelyeket a Campbell-cerkófmajmok használnak az afrikai Elefántcsontpart őserdeiben, pontosabban az ottani Tai Nemzeti Parkban - írja a New York Times.