Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A régiós átlagnál még mindig magasabb a kockázatos cégek aránya Magyarországon, de a Coface Hungary legfrissebb adatai némi javulást mutatnak: a tavaly novemberi 52,44 százalékos arány az idén februárban 49,51 százalékra csökkent.
Az elemzés szerint a februári kockázatossági mutatók alapján a közép-kelet-európai régióban 54,79 százalékos aránnyal már nem csak Romániában, hanem 52,3 százalékkal Szlovákiában is rosszabb a helyzet. A hitelbiztosító elemzése alapján jóllehet némi elmozdulás már mutatkozik a kockázatos cégek arányában, pozitív fordulat csak akkor következik, ha az ilyen vállalatok aránya legalább fél évig nem haladja meg a jelenlegi, 50 százalék körüli értéket. Januárban ez az arány 48,94 százalék volt, azt megelőzően három hónapig pedig 50 százalék fölötti. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint még jobb lenne, ha az arány egy-két százalékponttal 50 százalék alatt maradna, s ezzel együtt tovább csökkenne a fizetésképtelenségi eljárások száma is. Mindkettő azonban aligha valósulhat meg – véli az igazgató.
Magyarországon nagyságrendileg ötszázezer gazdasági társaság működik, amelyek 65 százaléka azonban nem éri el az évi 300 millió forintos éves forgalmat. A Coface adatai alapján ötezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek forgalma éves szinten eléri az egymilliárd forintos határt. Dercze Zoltán hozzátette, ezek a számok évek óta változatlanok, és azt tükrözik, hogy meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon, noha általában ez az alapja egy gazdaságnak.
A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl a versenyelőnyökkel rendelkező szektorokban beruházásokra és a gazdasági növekedés újraindulására lenne szükség. A Coface szerint tovább kellene javítani a fizetési morálon, s megakadályozni azt, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek. Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, azaz ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására.
A hitelbiztosító szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok, melyek például piaci erőfölényükkel élve szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.