Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román közalkalmazottak bérének 20 százalékos csökkentését és a két legfontosabb adónem megemelését javasolta - közölte pénteken Sebastian Vladescu pénzügyminiszter.
Sebastian Vladescu azt követően nyilatkozott, hogy Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója egy francia televízióban kijelentette, nem az IMF javasolta a román közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékos lefaragását.
A román média által pénteken idézett IMF-vezérigazgató nyomatékosította, hogy a nemzetközi pénzintézet ellenezte a román kormány döntését, hiszen a valutaalap az általános adóemelést és főként a gazdagok nagyobb mértékű megadóztatását ajánlotta. Strauss-Kahn szerint azonban a román kormány elutasította ezt a javaslatot a bér- és a nyugdíjcsökkentés útját választva.
A Mediafax hírügynökség által idézett román pénzügyminiszter megerősítette, hogy az IMF az áfa 24 százalékra emelését javasolta a jelenlegi 19 százalékról, és az egységes adókulcs 20 százalékra növelését a jelenlegi 16 százalékról. Ez utóbbi adókulcs a személyi jövedelemadó mellett a cégek profitadójára egyaránt érvényes. Vladescu szerint az IMF által javasolt megoldás a lakosság egészét megterhelte volna, így a magánszférában dolgozókat is, akik már súlyosan megfizettek 2009-ben a gazdasági válság miatt a magánvállalatoknál alkalmazott drasztikus bércsökkentések és a masszív elbocsátások révén. Emil Boc kormányfő is pénteken elmondta, hogy az adóemelés több évre recesszióba sodorta volna a román gazdaságot, ezért nem emelték az áfát és az egységes adókulcsot.
Az IMF romániai küldöttsége május elején távozott Romániából és egyezett meg a bukaresti kormánnyal, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára csökkenti az államháztartási hiányt, amely a mostani kiadások mellett az év végén elérné a GDP 9,1 százalékát. A román kormánynak ezért 2,4 milliárd euróval kell csökkentenie a közkiadásokat december végéig.
A román kormány várhatóan jövő héten fogadja el az IMF-hez intézett szándéklevelet és a megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültető törvénycsomagot. Pénteken ismét tárgyalt a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, ez utóbbiak bejelentették, hogy támogatják a kabinet megszorító intézkedéseit. A szakszervezetek azonban továbbra is elutasítják azokat, és jelezték, hogy május 31-én meghatározatlan időre általános sztrájkot kezdenek.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.