szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Meredeken csökkent a második negyedévben a Bayerische Landesbank (BayernLB) nyeresége, főként az MKB Bank Zrt. (MKB), a bajor tartományi bank magyarországi érdekeltsége miatt, és a magyarországi bankadó is 50 millió euróval terhelheti meg a társaságot a második félévben.

A bajor bank pénzügyi vezetője az MKB lehetséges eladásával kapcsolatban ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a piaci környezet jelenleg nem megfelelő az értékesítésre.

A BayernLB hétfőn megjelent gyorsjelentése szerint a bedőléssel fenyegető hitelek fedezésére félretett 355 millió euró kétharmadát az MKB romló hitelállománya miatt kellett tartalékolni. További megterhelést jelent a magyarországi banki különadó, amely tízszer nagyobb mint a más országokban bevezetni tervezett bankadó – közölte a társaság. "A magyarországi bankadó részben elkobzásszerű, hiszen független a nyereségtől" – jegyezte meg beszámolójában a BayernLB. A társaság arra számít, hogy a magyar kormány által kivetett banki különadó 50 millió eurós tehertétel lesz 2010 második félévében.

Stefan Ermisch, a német bank pénzügyi igazgatója megerősítette: lehetséges, hogy a külföldi terjeszkedéseiből kivonuló Bayern LB eladja az MKB-t. „A következő években meglátjuk, mi a legjobb irány az MKB számára" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenleg a piaci környezet nem megfelelő az eladásra.

A BayernLB adózás előtti nyeresége az április-júniusi időszakban 56 millió euró volt, ami 88 százalékkal kevesebb az év első három hónapjában elért 498 millió eurónál.

Az MKB-ban 89,75 százalékos tulajdonrészt birtokló társaság a működési eredményt tekintve a veszteségzónába csúszott; a második negyedévi mínusz 84 millió euró fényévekre marad el az előző negyedévi 504 millió eurós pozitív eredménytől.

2010 első hat hónapját együttvéve a bajor tartományi bank működési eredménye 420 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 794 millió euróról. Az adózás előtti nyereség 554 millió euró volt, 0,9 százalékkal több az egy évvel korábbi 548 millió eurónál. A müncheni székhelyű bankcsoport főként abból profitált, hogy jelentősen előrehaladt a Herkules Projekt néven 2009-ben indított vállalat-átalakítási program, a szerkezetváltással összefüggő egyszeri kiadások – például a létszámleépítés költségei – így már nem terhelték meg az eredményt – emelte ki a Handelsblatt című német üzleti lap.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Miért csúszott mínuszba az MKB?) ]]

Mint ismeretes, az MKB bankcsoport a jócskán megnövekedett céltartalék-képzés miatt  52,4 milliárd forint adózás előtti veszteséget könyvelt el az első félévben a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerinti, konszolidált adatok alapján a tavalyi első félévi 7,9 milliárdos adózás előtti nyereség után.

A pénzintézet közleménye szerint a bankcsoport meglehetősen borúlátóan ítéli meg a kelet-közép-európai régió gazdasági helyzetét és rövid távú kilátásait, ezért a tervezettet jóval meghaladó céltartalék-képzést tartott indokoltnak az év első felében.

A bank által közölt adatok szerint az MKB csoportszinten közel 77,5 milliárd forint céltartalékot képzett, 2,6-szorosát a tavalyi első félévinek (29,7 milliárd forint), és 12 százalékkal többet a tavalyi egész évinél (66,42 milliárd forint). Ez azonban nem veszélyezteti a stabil, prudens és biztonságos működést – hangsúlyozta a hitelintézet.

„Az utóbbi hónapokban tapasztalt árfolyam-volatilitás elhúzódása kedvezőtlenül érinti az ügyfelek fizetőképességét. Eközben az állami gazdaságélénkítés mozgásterének szűkössége azt vetíti előre, hogy a tőkebefektetések élénkülése éppúgy várat magára, mint a munkanélküliségi adatok javulása, vagy a fogyasztás fellendülése. Mindez erősen negatív hatást gyakorolhat portfoliónk minőségére, ugyanakkor a bank működése változatlanul stabil, a tőke- és likviditási helyzetet tekintve pedig felülteljesítjük a kötelező jogszabályi előírásokat” – idézi a közlemény Erdei Tamást, a bank elnök-vezérigazgatóját.

A fenti megfontolások a román és bolgár leánybankok piacaira vonatkozó, hasonló várakozásokkal együtt arra kényszerítették az MKB Bankot, hogy - anyabankja, a BayernLB céltartalék-képzési irányelveivel összhangban – a lehető elővigyázatosabban képezzen céltartalékot, tulajdonosa egyetértésével és támogatásával – mutat rá a közlemény.

A konszolidált banküzemi költség a tavalyi első félévihez képest 5,5 százalékkal, 37,4 milliárd forintra nőtt. A csoportszintű bruttó eredmény 63,4 milliárd, az üzemi eredmény pedig 26 milliárd forint volt az első félévben, 13, illetve 31 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A konszolidált mérlegfőösszeg június végén 3 236,340 milliárd forintot tett ki, 2009 végéhez képest 4,2 százalékkal bővült; az ügyfélhitelek állománya csoportszinten félév alatt 1,9 százalékkal, közel 2314 milliárd forintra, az ügyfélbetéteké pedig 8,4 százalékkal, közel 1 525 milliárd forintra emelkedett.

Az MKB Bank adózás előtti vesztesége a magyar számviteli standardok (MSZSZ) szerint 31,5 milliárd forint, míg a tavalyi első félévben 8,7 milliárd forint volt. Az anyabankban az értékvesztés és céltartalékképzés 17,9 milliárdról 50,7 milliárd forintra emelkedett. A nem konszolidált mérlegfőösszeg 2009 végéhez képest 6 százalékkal, 3065,311 milliárd forintra nőtt, az ügyfélhitelek fél év alatt 4 százalékkal, több mint 2089 milliárd forintra, az ügyfélbetétek pedig mintegy 10 százalékkal, közel 1312 milliárd forintra emelkedtek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Csikász Brigitta Itthon

Feljelentések az MKB ellen

Többen sikkasztás gyanúja miatt feljelentették az MKB Bankot a Fővárosi Főügyészségen. A feljelentők szerint a bank az ügyfelek pénzével úgy bánt, mintha a sajátja lenne. Egy másik ügyben kártérítési pert indítottak, mivel a hitelek folyósításának elmaradása meghiúsított egy uniós projektet. A bank viszont állítja, betartotta a hatályos törvényeket.

hvg.hu Itthon

Lakást akart venni, de egy élet munkáját vesztette el

Súlyos milliókat és leendő lakásukat bukták el azok, akik egy épülő óbudai lakókertbe szerettek volna beköltözni, ám a beruházást finanszírozó bank leemelte az építtető cég számláján lévő vevői befizetéseket, majd felbontotta a beruházóval kötött hitelszerződést. A pénzintézet a beruházóra mutogat, a beruházó viszont a bankot teszi felelőssé a történtekért. Az ügyben a PSZÁF is vizsgálódik és az ügyészségen is landolt egy feljelentés.