Az Európai Bizottság a vártnál nagyobb bővülés miatt a májusban előre jelzettnél 0,75 százalékponttal magasabbra emelte a 2010-es gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az uniós gazdaság idén 1,8 százalékkal, míg az eurózóna országai 1,7 százalékkal növekednek majd átlagosan. A számítások alapjául a gazdaságilag legnagyobb hét uniós tagállam frissített mutatói szolgáltak, amelyek összesen az EU GDP-jének mintegy 80 százalékát teszik ki.

Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos újságírók előtt kijelentette, a tavasszal reméltnél gyorsabban lábal ki a válságból Európa, mindenekelőtt a belső fogyasztás vártnál jobb mutatóinak köszönhetően. A Bizottság szerint a belső fogyasztás erősödése jó hír a munkaerőpiacnak, s így a GDP növekedés az év második felében várhatóan javuló foglalkoztatási mutatókat hoz magával.

A biztos a pozitív mutatók ellenére kiemelte, hogy az összesített mutatók elfedik egy-egy rosszabbul teljesítő tagállam gazdasági nehézségeit. Az egyenetlen fejlődés ellenére a lengyel és a német gazdaság felfelé húzza a számokat, míg például a spanyol mutatók kevesebb bizakodásra adnak okot.

Rehn szerint az Unió gazdasági bővülésének várható második félévi lassulása azonban inkább a világméretű folyamatoknak köszönhető. A globális GDP a készletezés és a gazdaságélénkítésre költött keretek kimerülése után lassuló ütemben fog növekedni az év végéig – tette hozzá a Rehn. A biztos szerint ennek ellenére nem kell visszaeséstől tartani sem az Unió, sem a globális piacok szintjén. A globális növekedés az EU nélkül 2010-ben az előrejelzéseknél negyed százalékponttal nagyobb – elsősorban az ázsiai gazdaságoknak köszönhetően –, 5 százalék körül lesz a Bizottság számításai alapján.

A Huszonhetek inflációs mutatói továbbra is alacsonyak. A Bizottság szerint a nyersanyag-, élelmiszer- és energiaárak növekedésének az első fél évben tapasztalt inflációnövelő hatása ellenére a továbbra is mérsékelt gazdasági indikátorok, az elenyésző bérnövekedés és alacsony inflációs várakozások miatt nem fognak érdemben változni már idén. A 2010-re becsült harmonizált fogyasztói árindex infláció (HICP infláció) a teljes unióban 1,8 százalékos, míg az eurózónában 1,4 százalékos lehet.

A harmadik negyedévben a várakozások szerint mind az egész EU-ban, mind az euróövezetben fél százalékkal bővül majd a bruttó hazai össztermék. A növekedés a negyedik negyedévben 0,4 illetve 0,3 százalékra csökken.

Rehn szerint a bizakodásra okot adó belső kereslet növekedésével szemben továbbra is jelentős kockázatot hordoz magában, hogy a vártnál gyengébb a külső kereslet, illetve a továbbra is alacsony szinten lévő hitelezési hajlandóság a bankok részéről. Ráadásul a háztartásoknak adott hiteleknél még rosszabb mutatók jellemzik a vállalatoknak adott hitelek piacát.