Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bepereli a Paksi Atomerőmű Zrt.-t az Energia Klub, mert a társaság nem adta ki az atomerőmű bővítésével foglalkozó, úgynevezett Teller-projekt adatait.
Az Energia Klub a 2009-es parlamenti döntést megelőző, a paksi atomerőműben lefolytatott Teller-projekt egyes adatait (elsősorban a projekt költségeire vonatkozó információkat, illetve a projekt keretében kötött szerződéseket) kérte a Paksi Atomerőműtől, mivel azok az Energia Klub szerint közérdekű információknak minősülnek.
Az atomerőmű megtagadta a kért információk kiadását, mivel álláspontja szerint a „Paksi Atomerőmű Zrt. nem a magyar állam tulajdonában van”, így nem érintik az adatvédelmi és az államháztartási törvény vonatkozó előírásai. (Az atomerőmű tulajdonosa az állami tulajdonban lévő MVM Zrt.) Az Energia Klub viszont alapvetően úgy gondolja, hogy az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos adatok a nyilvánosságra tartoznak. Mivel a vita jogi természetű, ezért a kérdés tisztázása a bíróságra vár.
Az Energia Klub az Energia Kontroll Program keretében célzottan foglalkozik energetikai tárgyú adatok igénylésével. 2009 januárja óta számos ügyben kért adatokat, információkat, dokumentumokat hatóságoktól, állami szervektől és cégektől. Az ügyek egy részében nem kapta meg a kért információkat, így vagy az Adatvédelmi Biztoshoz, vagy bírósághoz fordult. A program keretében indított adatkérelmek közül jelenleg is per alatt állnak a stratégiai gáztárolóval kapcsolatos szerződések egyes részletei, a kapcsoltan termelő erőművek támogatásának adatai (a Magyar Energia Hivatal ellen) és az MVM-nek a villamosenergia-termelőkkel kötött szerződései.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?