Kármán András előadásából kiderült, hogy a kormány 2011-re 3 százalékos, 2012-re pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki. De ennek teljesítése nem elegendő az adósságok leépítéséhez, ami a gazdaságpolitika egyik fő célja, hanem megtakarítások is szükségesek. Ugyanakkor a külső adósságuk, és az államadósság mérséklésének feltétele a dinamikus növekedés. Ehhez a fő exportpiacaink, elsősorban is az Európai Unió gazdaságának gyors bővülése jelentené a legnagyobb segítséget, ám a prognózisok szerint a fejlett európai államokban idén az IMF 1,7 százalékos, jövőre 1,6 százalékos összesített növekedéssel számol. Németország üdítő kivétel az idei 3,4 százalékra várható, s tovább erősödő fellendülésével. De nekünk ez kevés, így az államtitkár szerint szükség van az ország versenyképességének javítására, a megfelelően gyors gazdasági növekedéshez.

Kármán András szerint az adósság leépítése egyrészt a gazdasági növekedéssel, másrészt a finanszírozási igény csökkentésével érhető el, méghozzá úgy, hogy a két folyamat egyszerre zajlik, hiszen a magas hiány eleve meggátolja a gyors növekedést, viszont már rövid távon sem lehet hiányt csökkenteni, ha nincs növekedés. Ebből az ördögi körből a versenyképesség fejlesztésével lehet kitörni, s mint az államtitkár mondja az európai lassúbb fellendülés időszakában magunknak kell megtalálnunk a növekedési forrásokat.

Jövő év végétől erősen megemelkednek Magyarország törlesztési kötelezettségei, ezért nagyon fontos, hogy a következő években gördülékeny legyen a gazdaság piaci forrásokból való finanszírozása. Kármán András elmondta: már rövid távon elérhető az, hogy az államháztartást a piacokról finanszírozza az ország. Ebben az államtitkár 3 szakaszt különböztetett meg, az első szakasz 2009 nyarától tart, ettől kezdve már nem hívott le Magyarország újabb részletet az IMF-EU hitelkeretből, az ebből elhelyezett devizabetéteket 2011-től már nem fordítja törlesztésre, a harmadik szakaszban, 2011-től teljesen visszaáll a piaci finanszírozás.

A tárca úgy számol, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya már jövőre csökkenhet. Ehhez szükség van az átmeneti bevételnövelő és tartós kiadáscsökkentő intézkedésekre valamint a növekedésből származó többletbevételekre. Az olyasfajta bevételnövelő lépések, mint a válságadó és magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása, már nagyobb nyilvánosságot kaptak. A tartós kiadáscsökkentést viszont többek között a PPP-beruházások már szintén bejelentett leállítása mellett a külső megbízások és kiszervezések felülvizsgálata garantálja. Az államtitkár emellett beszélt a közigazgatásban bér- és dologi kiadások átstrukturálásáról, a nominálbérek, illetve az állami vállalatoknál pedig a kiadások befagyasztásáról is. Ha a feladatokat sikeresen újragondolják, úgy az államtitkár szerint a válságadók utáni időszakban is fenntartható a költségvetési egyensúly.

A versenyképesség javítására is több (részben már eddig is ismert) intézkedést terveznek az adórendszer egyszerűsítésétől, a foglakoztatási szabályok átalakításán (például a nők részmunkaidős alkalmazásának támogatásán) és a szakképzés fejlesztésén át a kkv-szektor megerősítéséig.