Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem romlik a magyar erdők egészségi állapota, szemben az európai trenddel, ami gyenge romlást mutat - közölte a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Erdészeti Igazgatósága.
Az idei megfigyelésben 77 mintaterületen 1 848 darab mintafa egészségi állapotát értékelte az igazgatóság. A vizsgálat kiterjedt a mintafákon észlelt kártünetekre, a kiváltó károkozóra és a kár mértékére. Ennek alapján megállapították, hogy a közvetlen emberi hatásra kialakult károsítások aránya mindössze 12 százalék. A rovarok és más élőlények (biotikus károsítók) 65 százalékban felelősek az erdők egészségromlásáért, míg a szél, a hó és a jég (abiotikus tényezők) 13 százalékban. Az egészségkárosítás 10 százaléka az előbbiektől eltérő, vagy ismeretlen okokra vezethető vissza.
A lombkorona vizsgálata alapján a legjobb egészségi állapotban a bükk, az egyéb tölgy, a gyertyán és cser fafajok, illetve erdők vannak. Az összes levélvesztés alapján a fák 49,3 százaléka tünetmentes (nincs észlelhető levélvesztés), 28,9 százaléka veszélyeztetett (csekély levélvesztés), 14,7 százaléka közepesen károsodott (közepes levélvesztés), 4,4 százaléka erősen károsodott (erős levélvesztés), 2,7 százaléka pedig elpusztult.
A tünetmentes és veszélyeztetett fák aránya, 78,2 illetve 21,8 százalék megfelel az európai átlagnak.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?