Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Éveken át tartó folyamatos csökkenés után ismét nőttek a jövedelmi különbségek a keleti és a nyugati tartományokban élő német családok között - derül ki csütörtöki sajtóbeszámolókból.
A lapok a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írták, hogy 2008-ban egy átlagos család havi nettó jövedelme a nyugati országrészben 3056 euró volt. (A jövedelembe a bérek, fizetések mellett járadékok, nyugdíjak, családi pótlék és biztosításból származó kifizetések is beleszámítanak.) Ezzel szemben a keleti térfélen egy háztartás átlagosan havi 2292 euróból gazdálkodhatott. A keleti családok átlagjövedelme tehát mintegy 75 százaléka a nyugatiakénak. Az előző, 2003-ban készített felméréskor az arány még 77,5 százalék volt. A statisztikai hivatal a táguló jövedelmi olló okát a nyugati országrészben emelkedő, míg keleten stagnáló jövedelmekben látja.
A wiesbadeni szakértők ötévente készítenek felmérést a jövedelmi viszonyokról. Az adatok tanúsága szerint a nyugati tartományokban 1993 óta folyamatos gyarapodás figyelhető meg. Az akkor kimutatott, családonként 2536 eurós átlagjövedelem öt év múlva 2.733, majd 2003-ban 2957 euróra emelkedett. Ezzel szemben a keleti háztartások bevétele 1993-hoz képest (1733 euró) az első ötéves periódusban nőtt a leglátványosabban: 1998-ban már 2075 euróra rúgott, tehát csaknem 20 százalékkal emelkedett. A következő öt évben lassult a növekedés, ám a 2003-ban feljegyzett 2293 eurós átlagjövedelem így is 10,5 százalékos bővülésnek felel meg. A 2008-ban kimutatott 2292 euró viszont visszalépés az öt évvel korábbihoz képest.
A Süddeutsche Zeitung első pillantásra meglepően szépnek nevezi a statisztikát, amelynek alapján olyan benyomás alakulhat ki, hogy Németországban sokan élveznek viszonylag magas nettó jövedelmet. A kutya ott van elásva - teszi hozzá a müncheni liberális újság -, hogy a kimagasló jövedelmű családok fölfelé "húzzák" az átlagszámokat. Így például az összes háztartás egyötödének havi nettó bevétele nem éri el az 1500 eurót, miközben a családok mintegy negyede havi 5000 eurót meghaladó jövedelemből gazdálkodik.
Ehhez járulnak a családtípusonként eltérő jövedelmi szintek, amelyek különösen az egy főre jutó jövedelem tekintetében szignifikánsak. A gyermekes családok országos átlagban havi 4191 eurós nettó bevétellel rendelkeznek. Mivel egy-egy család átlagos létszáma 3,8 fő, egy személyre lebontva csupán 1103 euró jut. Egészen más a helyzet a szingli háztartásoknál: nekik havi 1726 euró áll a rendelkezésükre. Gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő családjában viszont csupán 845 euró esik egy főre.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.