Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-nek elárulta, hogyan tervez segítséget nyújtani a jelzáloghiteles ingatlanok törlesztésben megroppant tulajdonosainak. Eszerint három pilléren nyugodna a rendszer. Az első körben a bankoktól várják azt, hogy ajánlják fel a kölcsönök átstrukturálásának különféle módjait. Ha ezután az adós ismét nem fizetővé válik, akkor a pénzintézet állami garanciát kérhet a szerződés újabb átalakításának költségeire. Ha e két kísérlet sem segít, akkor az önkormányzaté lenne a lakás, majd bérbe adná az adósnak. A nemzeti eszközkezelő a második és harmadik "pillért" fogja felügyelni, bár ennek szervezete még megalakításra vár.
Az eszközkezelő célcsoportja csak olyan kis jövedelmű háztartások lennének legalább 12 hónapon át törlesztették a jelzáloghitelt.
A kormány garanciadíjat fog szedni a második pillérben vállalandó állami kezességért. A kormány számol induló költségekkel, mert sok adós valószínűleg rögtön a harmadik pillérbe kerül. A becslés szerint végül az adósok egyharmada választhatná a segítség e módját, de a részleteket még véglegesíteni kell. A kormány úgy számol, hogy az első két pillér miatt a harmadik költségeire csak később lesz szükség. A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes becslése szerint a költségek 2011-2012-ben 10-11 milliárd forintra rúgnak, a rákövetkező két évben pedig 130 milliárdra, ami a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 0,45 százaléka.
Jelenleg 105 ezer olyan lakáshiteles lehet, akik már túllépték a 90 nap nem fizetési időt, egyre növekvő részüknek a bank már legalább egyszer átalakította a szerződését (futamidő meghosszabbítása, ideiglenesen csökkentett részlet), de ezek harmada-negyede ezután ismét képtelen lett a törlesztésre.
