Fitch: erősödő inflációs várakozás kötvénybefektetői körben

A legnagyobb európai hitelminősítő idei első negyedévi körkérdésébe bevont - összesen 3700 milliárd dollárnyi, 730 ezer milliárd forint befektetői tőkét kezelő - kötvényalapok 55 százaléka tartja magasnak az inflációs kockázatot a következő tizenkét hónapban. A Fitch a felméréshez fűzött szerdai elemzésben kiemeli, hogy a tavalyi utolsó negyedévben az európai piacra szakosodott kötvényalapok alig 22 százaléka nevezte magasnak az inflációs kockázatot, a tavalyi harmadik negyedévben pedig mindössze 12 százalék volt az így nyilatkozók aránya.

Hasonlóan meredek ütemben csökken ugyanakkor a magas deflációs kockázattól tartók aránya, amely jelenleg 15 százalék a tavalyi negyedik negyedévi 36, illetve a harmadik negyedévben mért 48 százalék után. A felmérés tanúsága szerint a befektetők egyre inkább kétlik, hogy az infláció emelkedése pusztán a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak egyszeri hatását tükrözi, és a jegybankok erősödő piaci nyomás alá kerülhetnek a kamatpolitika minél előbbi "normalizálása" végett - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint a rekordokat döntögető élelmiszer- és energiaárak hajtották az infláció gyorsulását az elmúlt hónapokban. A Fitch felidézi, hogy Nagy-Britanniában, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban a tizenkét hónapra számolt infláció decemberben 3,7 százalék volt, jóllehet a brit kormány a Bank of Englandnek - a brit jegybanknak - 2 százalékos éves inflációs cél követését írja elő. Az euróövezetben a januári éves infláció valószínűleg elérte a 2,4 százalékot, pedig a valutauniós jegybank (EKB) inflációs célja szintén 2 százalék.
 
Mindez hozzájárult a befektetők inflációs várakozásának növekedéséhez - áll a Fitch szerdai londoni elemzésében. A hitelminősítő szerint - tekintettel arra, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések várhatóan visszahúzó erővel hatnak az idei növekedésre - emelkedett a stagfláció, vagyis a magas inflációval kísért lassú gazdasági növekedés kockázata is Európában. A cég felidézi, hogy a nemrég közzétett elsődleges adatok szerint a brit gazdaság teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben a várt növekedés helyett 0,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez mérve. Szerdán egy másik nagy citybeli cég is a mind erősebb globális inflációs nyomás kockázataira hívta fel a figyelmet új elemzésében.
  A Bank of America-Merrill Lynch londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői szerint a közel-keleti tiltakozó megmozdulások eszkalálódása és terjedése láttán a piac figyelme egyre inkább a nyersanyagárak újabb megugrásának veszélyére irányul. Jóllehet Egyiptom nem jelentős olajtermelő, ám a megmozdulások átterjedhetnek más közel-keleti országokra is, amelyek viszont nagy olajexportőrök.
  A BofA Merrill Lynch Global Research szerint ha a tiltakozó demonstrációk közvetlenül nem is terjednek ki a kulcsfontosságú olajkitermelő mezőkre, akkor is fennáll a közel-keleti olajszállítások fennakadásának kockázata a megmozdulások miatt.
  A cég szakelemzői szerint az energiahordozó- és élelmiszerárak emelkedése különösen a feltörekvő térséget sújtja, mivel ezek inflációs kosarában e két termékcsoport súlya hozzávetőleg kétszer akkora, mint a fejlett térségben, a felzárkózó piaci térség fogyasztói ugyanis jövedelmük sokkal nagyobb hányadát költik energiára és főleg élelmiszerre az ipari országokra jellemző átlagnál.
  Ezért a nyersanyag- és terményárak emelkedésének "sokkal drámaibb" a hatása a feltörekvő országokban - áll a BofA Merrill Lynch Global Research szerdai londoni elemzésében.
  A ház szerint a közel-keleti társadalmi megmozdulásokat is részben e termékcsoportok drágulása szította, és a folyamat fordítva is hat, vagyis a térségbeli tiltakozó demonstrációk még magasabbra hajthatják e termékek - különösen az olaj - árinflációját.
  Legutóbbi elemzéseikben más nagy londoni házak is ugyanerre a következtetésre jutottak.
  A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemző központ minapi tanulmánya szerint az élelmiszerárak már az egyiptomi zavargások előtt felfelé tartottak, és ez a drágulási folyamat volt az egyik előidézője a megmozdulásoknak.
  Az egyiptomi társadalmi konfliktus láttán azonban, "járványtól tartva", a térségi és a távolabbi országok kormányai máris az élelmiszerexport korlátozásával, és/vagy az import növelésével reagálnak.
  Mindez arra vall, hogy még ha az egyiptomi válság hamarosan enyhülne is, a hasonló felkelések megakadályozására más országokban tett kormányzati intézkedések hosszabb ideig fenntarthatják a mezőgazdasági termények áraira ható, felfelé irányuló nyomást. Ez "olyan ellenszél, amely nem hiányzott a világgazdaságnak", és emiatt akár csalódást keltőnek is bizonyulhat a globális kilábalás üteme - állt a Capital Economics minapi londoni elemzésében.