szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A tegnap bejelentett Matolcsy-csomag vegyes visszajelzéseket kapott a piactól, sőt, az Európai Uniótól is. Nem találták elég kidolgozottnak, a kitűzött célok elérését pedig kockázatosnak ítélték. Az elemzők verdiktje hamar visszaköszönt a forint árfolyamváltozásában és a kockázati felárak alakulásában is. Fizetünk a kapkodásért és a rossz kommunikációért.

A forint árfolyamának ingadozása olyan megszokottá vált, hogy csak legyintünk, ha azt haljuk, hogy 270-től 274 forintig szaladt egy euró ára. Megtanultuk, hogy csak a trendek számítanak igazán. A forint 280-as szintről kezdte az évet, s ahhoz képest most igazán jól áll. Ráadásul a 2008 nyári nagy, de rövid erősödést (226 forint/euró) és a 2009 tavaszi pusztító, de hamar elmúló gyengülést (315 forint/euró) leszámítva az árfolyam a 260 és 290 forint közötti sávban mozgott. Bár e durván 10 százalékos ingadozás bőven ad teret a spekulációra, azért még elviselhető. A piac is mintha hozzászokott volna, hogy nálunk vannak a nagy nekikészülődések, aztán mindig kevesebb lesz abból, mint amire számítanak, vagy, ha nagy bajba kerülünk, akkor valahogy mindig összekapjuk magunkat. Most az a jutalmunk, hogy a forint/euró árfolyam megint 272 környékén tanyázik, a piac megnyomta a „majd meglátjuk” gombot, s ha a kormány jobban kommunikálja a beígért – és lajstromba szedett – intézkedéseket, akkor a magyar deviza lassú erősödésének, ellenben ha megint halogatás következik vagy értelmetlen politikusi kotyogások, úgy lassú gyengülésének lehetünk majd a tanúi. „Dráma” azonban nem lesz – állítják az elemzők.

©

A magyar szuverén adósság kockázati felárai – credit default swaps, CDS, azaz a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók ára az irányadó ötéves futamidőre – azonban kissé mást mutatnak. A 2006 év végi kegyelmi időszakban, amikor 20 (!) pont alatt volt a magyar kockázati felár, még senki sem gondolta, hogy egyszer még csúnyán elfajulhatnak a dolgok. Nagyjából két évvel ezelőtt azonban az összeomlás határán tántorgó gazdaságunk kockázati mutatója 600 (!) bázispont fölé emelkedett, s egyesek már ebben az államcsőd illatát orrontották. A tavalyi országgyűlési választások előtt viszont már 170 bázispont alatt is járt a mutató, ami a korábbi csúccsal összevetve hatalmas bizalomerősödést jelzett. Az azóta eltelt időszak, az új kormány regnálásának ideje aztán szintén hullámvasúthoz hasonló nyomvonalat rajzolt fel.

A kezdeti eufória gyorsan eloszlott, s a kockázati felár növekedésnek indult, amire aztán Kósa Lajos és Szijjártó Péter emlékezetes kommunikációs helytelenkedése miatt 380 bázispont közelébe rakétázott a CDS-felárunk. Ebben az időszakban több olyan kormányzati megnyilvánulásnak is a tanúi lehettünk, amelyre a Wall Street Journal blogja elég egyértelműen reagált: „Ez már krónikus” – írták New York-i üzleti lap szerzői. Az értékelést – amelyet az IMF-fel történő tárgyalások egy napon belüli bejelentésével, majd formálisnak minősítésével érdemeltük ki – 346 bázisponttal jutalmazta a piac. A bizalom erősödésére október közepéig kellett várni, amikor Orbán Viktor végre mondott valamit a kormány gazdasági terveiről, bejelentette, hogy tartani kívánják a 2010-es és 2011-es elvállalt államháztartási hiánycélt, s ezért újabb válságadókat vetnek ki egyes szektorokra, továbbá a kiadási oldalon is takarékossági intézkedéseket léptetnek életbe. A CDS-árak már a várható bejelentések hírére csökkenni kezdtek, s a mélypontot 258 bázispontnál érték el. Onnan aztán újabb emelkedés következett, s január 7-én régen látott magasságba, 407 bázispontig jutott, ami mögött egyértelműen a kormány politikája, különösen a médiatörvény körül kialakult európai vita és a rendkívül negatív nemzetközi sajtóvisszhang állt.

Ahogy a hangulat lenyugodott, s egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kormány új intézkedéseket jelent be az egyensúly érdekében, a kockázati felár is csökkenni kezdett, s február 7-én az idei legalacsonyabb értékre, 285 bázispontra süllyedt. A Matolcsy-csomag bejelentése előtti reggelen a CMA Datavision jelentése szerint az érték 289,2 bázispont volt, a csalódás azonban már délután megmutatkozott, hiszen a mutató jókora ugrással 296,6 pontra emelkedett, másnap reggelre pedig 301,3-ra. Azóta az érték 300 bázispont körül mozog.

A kockázati felárak érzékenysége jól mutatja, hogy Magyarországban nem eléggé bízik a piac, s a legkisebb rezdülésre is érzékenyen mozdul. Így aztán a várt 600-800 milliárdosnál hiába lett nagyobb a kiigazító csomag, ha az államadósság 50 százalék körüli szintre való leszállítása igen távolinak, s szinte elérhetetlennek tűnik. Az igen mélyen meghúzott (és állítólag kőbe vésett) államháztartási hiányszámok (2013-ban 2,2 százalék, majd a következő – választási – évben 1,9 százalék) is inkább kérdéseket váltanak ki, mint megkönnyebbült sóhajt. A meghosszabbított bankadónak sem tapsolt a piac, hiszen éves szinten 5 százalékkal csökkenő hitelállománnyal működik a magyar gazdaság, s a tőkéjüket elveszítő pénzintézetek valószínűleg még inkább visszafogják a hitelezést, s ezen keresztül a gazdasági növekedést. Még sorolhatnánk a tételeket, amelyek nem világosak, sőt, kockázatosak a külső szemlélő számára. Belső információk meg nincsenek. A magyar gazdaságot övező hangulatról így még egy darabig bizonyosan finom rezdülésekkel mesél majd a forint árfolyama és a kockázati felár.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hírszerző/FH Itthon

Republikon Intézet: nem reformok, megszorítás

Pénzkivonásról és nem reformokról szól a kormány kedden bejelentett gazdasági csomagja - mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a kedden bejelentett reformcsomag kapcsán.

MTI Gazdaság

GKI: a gyér munkaerő-kereslet akadályozhatja az élénkülést

A kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek, rokkantak - munkaerő-piacra visszavezetésével az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője kedden az MTI-nek a Széll Kálmán Tervnek a munka világához kapcsolódó intézkedéseiről.

A fehérorosz KGB fogságába került a legrégebbi ellenzéki párt vezetője

A fehérorosz KGB fogságába került a legrégebbi ellenzéki párt vezetője

Szijjártó: Nem veszélyes, ha a Kínai Népköztársaság egyeteme folytat diplomáciai képzést Budapesten

Szijjártó: Nem veszélyes, ha a Kínai Népköztársaság egyeteme folytat diplomáciai képzést Budapesten

Elindultak élesben is a robotpizzafutárok Amerikában – videó

Elindultak élesben is a robotpizzafutárok Amerikában – videó