Horvát sajtójelentések szerint a kormányzat inkább osztalékot szeretne, hogy megerősítse az államháztartás helyzetét. A Mol szerint azonban az INA és a részvényesek számára az volna a megfelelő, ha „a további szükséges beruházások” révén növekedne a cég értéke. „Ez most a vetés ideje, és nem az aratásé” – nyilatkozott Szollár Domokos, a Mol szóvivője. „A nyereség visszaforgatásával az INA megerősítheti pénzügyi helyzetét, csökkentheti az adósságát” – tette hozzá.

A Mol szerint a profit visszatartása a közel-keleti helyzet miatt is fontos volna az INA számára. A társaságnak "gondosan elemeznie kell készpénztermelő képességét, amely részben olyan térségektől függ, ahol megemelkedett kockázati szintre lehet számítani" – idézte a Reuters a Mol szóvivőjét.

A zágrábi kormány még nem foglalt állást az ügyben, horvát sajtóbeszámolók szerint azonban az idei, választási évben a kormányzat inkább arra törekedhet, hogy osztalékot szerezzen azoknak a cégeknek a nyereségéből, amelyekben az állam rendelkezik tulajdonrésszel.

Szollár Domokos közölte: 2010-ben a horvát állammal és a beszállítókkal szembeni tartozások kiegyenlítse miatt jelentősen megnövekedett az INA hitelállománya és eladósodottsága, ami hosszútávon fenntartható szint fölé került. Alacsonyabb költségszintek és hatékony fejlesztések elérésével ugyanakkor az INA-nak sikerült közel 450 millió kunát megtakarítania az elmúlt évben.

Mindezek mellett a társaság újra megvizsgálta az informatika, ingatlan, szállítás, termelés területein kötött veszteséges szerződéseket, valamint új tenderfolyamatokat vezetett be, amelyeknek köszönhetően több mint 100 millió kunát takarít meg évente.
A gazdasági válság ellenére az INA folytatta befektetési programjait, és 2008 óta a Mollal együtt több mint 12 milliárd kunát költött beruházásokra. Az idei év első negyedévében olyan kulcsjelentőségű beruházások fejeződtek be, mint a fiumei (Rijeka) finomító és a Hayan projekt Szíriában.

Az elmúlt évtizedben az INA több mint 24 milliárd kunát költött horvátországi és külföldi befektetésekre – közölte a Mol-csoport horvátországi tevékenységért felelős szóvivője, hozzátéve, hogy a társaságnak folytatnia kell a beruházásokat. Az adriai és szíriai kutatás-termelési tevékenységbe történő befektetés biztosítaná a szénhidrogén termelés növekedését, a finomítói modernizációs projekt folytatása stabil működést eredményezne, a kiskereskedelemben pedig megkezdődött a kúthálózat modernizációja.

"A beruházási program nagymértékben hozzájárul az INA versenyképességéhez, és biztosítja a további növekedést és profitabilitást, ami az INA-t regionális piacvezető pozícióba helyezi" – fogalmazott Szollár Domokos.
A Mol az INA legnagyobb tulajdonosa, 47,26 százalékos tulajdonrésszel. A horvát állam részesedése 44,84 százalék. A cég két veszteséges év után tavaly profitot ért el, a nettó nyereség 958 millió kuna volt. Az osztalékfizetésről a közgyűlés dönt, amely májusban ülhet össze.

A két meghatározó tulajdonos között nem felhőtlen a viszony. A Mol tavaly decemberben nyilvános ajánlatot tett INA törzsrészvények vásárlására, a többségi részesedés megszerezését célzó akció azonban nem járt sikerrel. Az idén március végén aztán a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) felfüggesztette a kereskedést az INA papírokkal a zágrábi tőzsdén. Horvát lapjelentések szerint a felügyelet arra gyanakszik, hogy ciprusi befektetési alapok INA-részvényeket vásárolhattak fel a Mol számára. A magyar olajtársaság visszautasította a piacbefolyásolásra vonatkozó gyanúsítgatásokat.