A tárcavezető, a kedden késő este kezdődött, de csak szerdára virradó éjszaka befejeződő, csaknem háromórás vitában úgy fogalmazott, "jókor, jót és jó áron" vásároltak, hiszen az energetikai vállalat részvényei a nemzeti vagyont gyarapítják, emellett csökkentik Magyarország és a régió energiafüggőségét, továbbá megoldják a "magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet", illetve megerősítik a Mol stratégiai vállalat jellégét.

Hangsúlyozta: a tranzakciót nem lehet egyszerű adásvételként kezelni, az ugyanis jelentős lépést jelent a nemzeti érdek megjelenítésében az egyik legfontosabb stratégiai ágazatnak számító energetikai területen. Fellegi Tamás kiemelte, hogy az orosz féllel kötött megállapodás nem tartalmaz üzleti titkokat. "Ez a pénz tehát nem veszett el, és nem is költöttük luxusberuházásra. Pénzt cseréltünk tulajdonra", ami a későbbiekben osztalék formájában hozhat hasznot a költségvetés számára - fűzte hozzá. Kitért továbbá arra is, hogy az Európai Unió statisztikai módszertana alapján az IMF-hitelből történt, állami részvényvásárlás nem növeli a költségvetési hiányt, a megállapodás pedig csak akkor válik érvényessé, ha azt az Országgyűlés is megszavazza.

A magyar állam részvényenként 22.400 forintos átlagáron vásárolhatja meg a Mol részvényeit, ami összesen mintegy 500 milliárd forintos kiadást jelent.