Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az ésszerű halászat népszerűsítésével az éhínség ellen küzdő WorldFish Center (Halászati Világközpont) és a Conservation International (Nemzetközi Természetvédelmi Társaság) nevű, nem kormányzati szervezetek által kidolgozott, a héten Washingtonban és Bangkokban közzétett jelentés szerint az akvakultúrában tenyésztett halak és rákok tették ki a világfogyasztás 47 százalékát 2008-ban. Kína részesedése az akvakultúrában 61 százalékos, a tenyésztett halak és rákok 90 százaléka Ázsiából származik. A halak és rákok bekerített területen való tenyésztése – az okozott szennyezés miatt – több kérdést is felvet a környezetvédőkben.
A két szervezet mindazonáltal úgy véli, hogy az akvakultúra hatása sokkal kisebb a környezetre, mint az állattenyésztésé, már csak azért is, mert jóval kisebb az energiaszükséglete. Nagy jövőt jósolnak az akvakultúrának, főként az ázsiai földrészen tapasztalható gyors urbanizáció miatt. Minél több ember költözik ugyanis városba, annál gyorsabban nő az állati fehérje iránti kereslet.
"Ha fennmarad ez a folyamat, el kell gondolkodni azon, hogyan lehet elkerülni a környezetre gyakorolt hatás erősödését" – mondta Sebastian Troeng, a Conservation Intenationalnek a tengeri környezet védelméért felelős vezetője.
