A görög terv már látszik, de a fő baj még megmarad

Ugyan Merkel német kancellár ma arról beszélt, hogy sikerült a problémát a gyökerénél megragadni, s Barroso, az Európai Bizottság elnöke is optimistán beszélt a jó megoldás megtalálásáról, amely nem csak a görög válságra, hanem az egész unió gazdasági nehézségeire is gyógyírt hozhat, sokan állítják, hogy a hellének felszínen tartása csak az első lépés az unió gazdasági gondjainak megoldásában.

Sarkozy és Merkel. A többiekkel is meg kell még egyezni

AP

A Brüsszelből érkező hírmorzsák szerint a német-francia megállapodás alapján kialakuló forgatókönyv válhat valósággá, amely azt jelentheti, hogy Görögországot átmenetileg - állítólag két hónapra - fizetésképtelenné nyilvánítanák. Ezt megerősítette a holland pénzügyminiszter Jan Kees de Jager is, aki úgy tudja, hogy Merkel, Sarkozy és Trichet is beleegyezett ebbe. Nem világos ugyanakkor, hogy az EKB ebben az időszakban is gondoskodna-e a görög bankok likviditásának fenntartásáról, s vajon elfogadják-e a görög államkötvényeket fedezetként.

Bár a megállapodás részleteiről semmi biztosat nem lehet tudni, de a The Guardian tudni véli, hogy a következő részleteket finomítgatják az eurózóna hivatalnokai:

• Megvágnák a görögök magánhitelezőit a 2019-ig lejáró kötvények átváltásával 30 éves futamidejű állampapírokra. Ez volna a jel a csőd bejelentésére.
• Egy kötvény-visszavásárlási ügylet keretében csökkentenék a görög adósságszintet. Ebbe bevonnák az eurózóna mentőcsomag-rendszerét az EFSF-et (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) is. Az azonban nem tiszta, hogy milyen konkrét formát választanak erre. Ez ugyan időbe telne és többek között a német törvényhozás jóváhagyását is megkívánná, de Görögország legálisan juthatna pénzhez saját adóságának visszavásárlására, vagy likviditást teremtene a görög bankok számára egy bankközi kötvény-visszavásárlási programhoz. A megoldás részletei nem ismertek.
• A mentőalap a jelenleginél alacsonyabb kamatok és a hosszabb lejárat mellett adna kölcsönt a görögöknek. Végül a görög adósságszintet az olasznak megfelelő szintre mérsékelnék, azaz a GDP 160 százalékáról 140 százalékra. Ez 85-90 milliárd eurós visszavágást jelentene.

Más források szerint az EFSF hitelkamatait 3,5 százalékban határoznák meg, ami Görögország mellett érvényes lesz a többi törlesztési nehézséggel küzdő országra, például Írországra, Portugáliára is. A hitelek futamideje legalább 15 év lesz. Az EFSF-nek lehetősége nyílik majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjait is feltőkésíteni. Az EFSF a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.

Persze a 17 euróövezeti ország pénzügyminisztereinek ettől függetlenül meg kellene egyeznie az általánosságban is. Például a legnagyobb német és francia bankoknak bele kellene menniük, hogy mekkora veszteségeket tartanak elfogadhatónak, s a megvalósítás milyen formában történjen.

A megoldás nehézségét Alistair Darling brit parlamenti képviselő igen plasztikusan fogalmazta meg a The Guardiannek: "Az igazi problémát az jelenti, hogy Görögország nem növekszik, Írország nem növekszik, s Európa többi részén is igen gyenge a növekedés ebben a pillanatban… Nevetséges, hogy a megszorításokkal kihúzhatnánk az összes gazdaságot ebből a helyzetből. Amit az eurózóna ma kíván…, az nem csak a görög helyzet megoldása, hanem egy megfelelő terv arra, hogy mindezeket a problémák megoldódjanak.”