szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A minap elfogadott görög mentőcsomag a magyar gazdaság számára is érdekes tanulságokkal szolgál. Fürjes Szabolcs, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen befektetési menedzsment vezetője a hvg.hu-nak feltárt nem kézenfekvő összefüggéseket is.

A görögök, ha drachmát használnának, akkor egy leértékeléssel túl lehetne lépni a jelenlegi problémákon. A leértékelés ugyanis az összes gazdasági szereplőt egyaránt érinti. A hatására javul a külkereskedelmi mérleg, kedvezőbb helyzetbe kerülnek az exportőrök, az árfolyamhatáson keresztül a fogyasztásra restriktív hatást gyakorol, s hosszabb távon is pozitívan hat – mondta az elemző.

Az eurót használó és költségvetési válsággal küszködő országokban azonban ez az eszköz nem használható. A nemzeti deviza hiányában a különböző társadalmi csoportokkal meg kell egyezni, hogy melyiktől mennyit vesznek el, ki mennyit visel a konszolidáció terheiből. Pedig a Bokros-csomaghoz hasonló, leértékelésen alapuló megoldások gyorsan képesek beindítani a gazdasági növekedést. Nyitott árfolyam-mechanizmus esetén a leértékelés persze nem értelmezhető, de ebben az esetben a piac önszabályozó mechanizmusai értékelik le a nemzeti devizát. Ezek esetében ráadásul a restriktív hatás nem tud felpuhulni, a hatások beépülnek a piaci folyamatokba.

Sokkszerű csőd vagy puha landolás

A megállapodások – a tapasztalatok ezt mutatják – vagy a jogi akadályokon (például alkotmányossági ütközések miatt), vagy a különféle társadalmi csoportok érdekérvényesítése miatt, folyamatosan erodálódnak, s végül sokat veszítenek a hatásukból. Ráadásul a leértékelés vagy leértékelődés nyomán esetleg felpörgő infláció miatt nehéz bárkire mutogatni (könnyen elfogadtatható, hogy az árak emelkedését importált infláció okozza), az egyes társadalmi csoportok kárára végrehajtott megszorításoknak ellenben politikai ára lehet, amit az újraválasztásban érdekelt politikusok szeretnének elkerülni – vélekedik Fürjes Szabolcs.

CMA

A mostani mentőcsomag láthatóan azt kívánja elérni, hogy a piac lassan építse be a görög csődöt, de ne egyszerre, hanem szépen lassan. A "puha landolás" azonban sok pénzbe kerül (hiszen már a második gigantikus összeget felemésztő programot hagyták jóvá). Fürjes Szabolcs azon az állásponton van, hogy jobb lett volna a sokkszerű csőd, amin gyorsan túl lehetne lépni. Ehhez persze a görögök euróövezeti tagságának felfüggesztésére lenne szükség (ma már erről lekéstünk, ugyanis egy azonnali csőddel az eddig elköltött eurómilliárdok semmivé válnának). Ennek politikai kockázatait az uniós vezetők azonban nem vállalták. Pedig egyre gyakrabban hallani – elsősorban az Egyesült Államokból –, hogy az euróövezet pénzügyi rendszere zsarolható. A spekulánsok ugyanis arra gondolhatnak, hogy egy könnyű célpontot – például a kicsi és könnyen bedönthető Portugáliát – bajba sodornak, amit aztán az unió úgyis megment. További negatív hatás, hogy a valutaunió magatartása az egyes tagországok politikai és monetáris vezetését sem riasztja el a szabályok akár súlyos megszegésétől sem.

Bloomberg

A görögök a mostani csomaggal a hónuk alatt mindenesetre belesétálhatnak egy olyan helyzetbe, amely Olaszországban elhúzódó válságot okozott. Azaz a gazdaság növekedése a potenciálja alatt van, de annyira nem rossz a teljesítmény, hogy az állam finanszírozásának költségeit ne tudnák fizetni. Csakhogy ehhez újabb hitelek kellenek, ami viszont megkívánja a restrikció folyamatos fenntartását, ami pedig a növekedés ellen hat. Ez egy ördögi kör. Ha a világgazdaság helyzete megint rosszabbra fordul, könnyen előállhat egy olyan helyzet, amikor megint újabb mentőövre lenne szükség. Csakhogy a nagy európai országok – főleg Németország – már túl sokáig aligha hajlandóak fizetni ezeket a számlákat, különösen, hogy a saját államadósságuk is már a GDP 80 százalékáig emelkedett.

Eddig nagy szerencsénk volt, hogy a befektetők pozitívan viszonyultak Magyarországhoz annak ellenére, hogy több nemzetközi szervezet (köztük az Európai Bizottság) negatív üzeneteket küldött az itteni gazdasági és politikai fejleményekről – vélekedik Fürjes Szabolcs. Ennek ellenére a forint stabil maradt, s a külföldi kézben lévő tőkeállomány is a csúcson van. De ez a bizalom csak addig tart ki, ameddig a Széll Kálmán-terv, tulajdonképpen a konvergenciaprogram a kormány által bemutatott pályán halad. A magánnyugdíjpillér kiesése miatt eltűnő állampapír-keresletet ugyan kitöltötte a piac, de ezzel túl nagyra duzzadt a külföldi kézben lévő állampapír-állomány. A kínai szálat is nagy valószínűség szerint azért markolta meg ilyen határozottan a kormány, mert szerették volna a helyzet egyoldalúságát megváltoztatni, s egy alternatív forrást bekapcsolni.

MNB

Más úton

A magyar államháztartás finanszírozása azonban jelenleg nincs veszélyben. Ennek megítéléséhez érdemes a környező országok helyzetét vizsgálni. Sokat elmond erről, hogy a forint hogyan teljesít a környező devizákhoz képest. Különösen a lej érdemel figyelmet, mert a román gazdaságpolitikai megoldás a magyar ellenpróbája. Mi egy "nem szokványos" úton haladunk, míg a románok mindent annak megfelelően csinálnak, ahogy azt a nemzetközi szervezetek, például az IMF tanácsolja nekik. Jelenleg a hitelminősítőknél az osztályzataink jobbak vagy azonosak, mint szomszédunké (a két ország gazdaságának fejlettsége persze ezzel együtt is jelentős különbséget mutat). Ez annyiban különösen érdekes, hogy a befektetőket csak a "matematika" érdekli, az értékítéletük kialakításánál nem befolyásolják őket politikai vagy erkölcsi megfontolások – jelezte Fürjes Szabolcs.

Szerinte hogy milyen úton van a magyar gazdaság, az a jövő év közepéig kiderül. Ha az idei utolsó és a jövő évi két első negyedévet átvészeljük, akkor már eljuthatunk egy fordulóponthoz, s kijelenthetjük, hogy tényleg jó irányba tartunk. Ugyanakkor látni kell, hogy a devizakitettségünk következtében – ahogy a görögöknél az euró miatt – nálunk sem lehet "leértékelési politikát" folytatni (a forint gyengülése irányába mozdítani a monetáris és fiskális politikát), s az egyes társadalmi csoportokkal külön meg kell egyezni. A kormányzó erőknek azonban még mindig elég erős a támogatottsága, hogy a piaci korlátozottság ellenére cselekvőképesek maradjanak.

Ám, ha a vártnál gyengébben teljesít a magyar gazdaság, vagy lehetőséget ad bármilyen összehasonlításra a válságban lévő országokkal (különösen Görögországgal, Portugáliával), s ehhez a befektetők egy sztorit is tudnak társítani, akkor még komoly bajba kerülhetünk – véli Fürjes Szabolcs. Az elemző pozitív fordulatként értékeli azonban, hogy a korábbi kommunikációs bukdácsolásnak most nyomát sem látni, s az MNB és a kormány is eurókonform módon beszél a piacokkal, ami a befektetőknek nagyon tetszik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Pereg a görög adósságóra, már készülődik az üzleti szféra

A Moody's nem sokat várt, hogy véleményt nyilvánítson a második görög mentőcsomaról, s három fokozattal leértékelte a görög államadósságot, oda, ahonnan már csak egy fokozat a teljes csőd. Eközben azonban megkezdődtek az előkészületek az üzleti szféra gyakorlati bevonására a görögök megmentésébe. Nem mindenki csatlakozik szívesen.

Meixner Zoltán (hvg.hu) Gazdaság

A görög pénzügyi tragédia magyar szomorújáték is lenne

Az Európai Unió tegnapi döntése Görögország gazdasági megsegítéséről inkább egy folyamat elejét jelenti, semmint a végét. A 109 milliárd eurós mentőcsomag ugyanis csak a gyors gazdasági összeomlás megelőzésére elég, a bajok orvoslásához azonban mindenképpen hosszú és fájdalmas út vezet, amelynek kínjait mi is érezni fogjuk.