A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túlóráért) az eddig szabályozás szerint a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. A Munka törvénykönyvének mostani módosításával ezentúl a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlórát megválthatja szabadnappal - írja a az Adó Online.

Hat hónap is lehet a próbaidő, ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ennek hiányában a próbaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos próbaidőt is kiköthetnek.

A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése (például a válság miatti részmunkaidő bevezetése) miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.

MTI / Máthé Zoltán

Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lehet kettőnél több részletben kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni. Ilyen indokot persze nem nehéz találni. Visszaélni azonban nem lehet ezzel joggal, ugyanis nemzetközi egyezmény határozza meg, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező, azaz legalább 10 munkanap szabadságot egyben kell kiadni a dolgozónak.

Fontos változás, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő szülőt az eddigi 1,5 év helyett csak 1 évre járó szabadsága illeti meg.

Szintén újdonság, hogy a gyesről visszatérőknek pénzben is megváltható a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltását kérheti a munkavállaló, amikor visszatér a munkába. Ezzel hamarabb munkába állhat és pluszjuttatáshoz is jut. Ezentúl is dönthet azonban úgy a munkavállaló, hogy a felhalmozódott szabadságát (a szülési szabadság 6 hónapjára és a gyermekgondozásra járó fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságát) kiveszi és nem a pénzbeli megváltást választja.

Új szabállyal is kiegészült a Munka törvénykönyve: a fizetés nélküli szabadságról (gyesről, gyedről) visszatérő dolgozónak időben tájékoztatnia kell munkáltatóját, hogy mikor kíván visszatérni a munkába, a munkáltatónak pedig meghatározott idő elteltével foglalkoztatnia kell őt.

Az új rendelkezés szerint: ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.