szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az idei második negyedévben összesen 974 ezer állásra vártak jelentkezőket, ami 190 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A 82 millió lakosú ország nyugati részén 815 ezer, míg keleten – a volt NDK területén – 160 ezer betöltetlen állás volt az április-júniusi időszakban – mutatta ki az állami munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB).

Németországban csaknem egymillió állás betöltetlen egy csütörtökön megjelent felmérés szerint. Az idei második negyedévben összesen 974 ezer állásra vártak jelentkezőket, ami 190 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A 82 millió lakosú ország nyugati részén 815 ezer, míg keleten – a volt NDK területén – 160 ezer betöltetlen állás volt az április-júniusi időszakban - mutatta ki az állami munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB).

A szabad munkahelyek száma tavaly év végén és 2011 elején is az egymilliós határ körül volt, azóta viszont kissé visszaesett a munkaerőpiac dinamikája; az év első három hónapjához képest 80 ezerrel csökkent a betöltetlen állások száma, de a munkaerő-kereslet így is stabil és erős – számolt be az intézet. Az IAB évente négyszer készít összeállítást az állásajánlatokról. A második negyedévi felmérésben összesen 8 ezer munkaadót kérdeztek meg.

Németországban a legutóbbi, júliusi adatok szerint 7 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami a legalacsonyabb érték az újraegyesítés óta. A regisztrált munkanélküliek szezonális hatásokkal kiigazított száma 2,957 millió volt júliusban. A 2008-ban elmélyült világgazdasági válság munkaerő-piaci hatásai korábban is viszonylag mérsékeltek voltak az Európai Unió legnagyobb országában. Eleinte nőtt ugyan a munkanélküliség, de meg sem közelítette a 2005 elején mért 12,6 százalékos történelmi csúcsot, és Németország sikerrel kapcsolódott rá a nagy feltörekvő gazdaságok – elsősorban Kína – növekedésére, így a foglalkoztatási helyzet gyorsan javult.

Elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a munkaerő-piaci válságot csak a rövidített munkaidő révén sikerült elkerülni, szakszervezetek pedig bírálják a munkaadókat, amiért a határozatlan idejű szerződés helyett a munkaerő-kölcsönzést és a meghatározott időre szóló munkaszerződést helyezik előtérbe. A szakszervezetek szerint a munkaadók arra is törekednek, hogy a munkavállalók mind nagyobb részét kivonják a kollektív szerződések védelme és az üzemi tanácsok hatóköre alól, és a bérszínvonalat is csökkenteni akarják a hagyományosan alacsonyabb bérű kölcsönzött dolgozók alkalmazásával.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!