A lap Sovány Andrásra, az ING Bank állampapírpiaci szakértőjére hivatkozva arról írt, hogy agresszív vételi érdeklődés mutatkozik a magyar állampapírok iránt, és úgy tűnik, hogy egyetlen szereplő visz el mindent a másodpiacon és az aukciókon egyaránt. Arra, hogy egyetlen vevőről van szó, az átlag feletti érdeklődés mellett lezajlott csütörtöki aukció körülményei is utalhatnak, mert a papírokat úgy vették meg, hogy a másodpiaci hozamok alá lőtték be az ajánlatokat, amelyek nem is szóródtak széles sávban.

Tegnap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az eredetileg meghirdetett mennyiségnél jóval több papírt értékesített. A 3 éves (A140822D) futamidőre 78,3 milliárd értékben voltak ajánlatok, amelyből az ÁKK 22,5 milliárdot fogadott el, s hasonló értékben adtak el ötéves papírokat is (ezekre 86,2 milliárdnyi ajánlat érkezett), míg a 10 éves kötvényekből 12 milliárdnyi fogyott. Az ÁKK eredetileg 20, 15, illetve 10 milliárd értékben kínált fel (sorrendben 3, 5 és 10 éves) papírokat.

Bár a hozamok folyamatosan emelkednek, a növekedés mértéke elmarad attól, amit elemzők vártak, illetve amit hazánk kockázati megítélésének romlása indokolna. Tegnap Magyarország ismét a világ tíz legkockázatosabb állama közé került, mivel a svájci frank szárnyalása miatti aggodalmak következtében az elmúlt napokban a 2008-as októberi összeomlás óta nem látott mértékben emelkedett Magyarország CDS-felára. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a magyar állampapírok nemfizetésére kötött biztosítások „ára” (valójában ez a CDS) majd két és féléves csúcsra ugrott, míg az ország fizetésképtelenségének valószínűségét jelző CPD-ráta 26,6 százalékra emelkedett.