Az idei év második félévéből eltelt eddigi hét hétben a kedvezőtlen devizapiaci tendenciák miatt több százmilliárd forinttal nőtt a hazai frankhitelesek adóssága. A magyar háztartások frankhitelállománya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén nagyjából 4800 milliárd forint volt, mivel azonban a félév utolsó napján „mindössze” 218 forint körül jegyezték az alpesi devizát, ez az összeg a frank szárnyalása nyomán augusztus elején 6 ezer milliárd forint közelébe emelkedett, majd a korrekció után 5400 milliárd forint környékére állt be.

Frankmatek: 10-3=15

Mindez egy átlagos frankhitelesnek azt jelenti, hogy jelenleg közel kétszer akkora összeget von le a bank számlájáról törlesztőrészletként, mint amikor hitelét felvette. Nézzünk egy nagyjából átlagosnak tekinthető példát: Ha valaki 2008 elején 150 forintos svájci frank árfolyamon vett fel 10 millió forintnyi ingatlanfedezetű hitelt, akkor az az első hónapokban körülbelül 67-69 ezer forintot törlesztett. A válság kiéleződését követően ez az összeg már 2009 elején 95 ezer fölé ugorhatott időlegesen, majd 85-95 ezer forint között állandósult.

Az utóbbi néhány hónapban tapasztalt devizapiaci folyamatok azonban újabb jelentős ugrást hoztak, így jelenleg akár 120-125 ezer forintot is fizethet ugyanez az adós, sőt ha rossz pillanatban (a történelmi csúcson) vonták le tőle az augusztusi részletet, akkor az eredeti törlesztő kétszeresét is elérhette az e havi teher. Ráadásul a tőketartozás mindeközben (annak ellenére, hogy a banknak eddig kifizetett összeg feltehetőleg már a 3 millió forintot is jóval túllépte) ahelyett, hogy csökkent volna, jelentősen nőtt, s most akár 50 százalékkal is magasabb lehet, mint a hitelfelvétel pillanatában (azaz meghaladja a 15 millió forintot).

Az adósok 5-10 százaléka rögzíthet

Bár kétségtelenül megállja a helyét az az ágazati szakértők által sokat hangoztatott állítás, miszerint a frankhitelesek törlesztőrészlete csak a jelenlegi extrém magas árfolyam mellett érte el azt az összeget, amit egy forinthitel felvétele esetén fizettek volna, az adósokat feltehetőleg ez nem nyugtatja meg. Az emberek többsége ugyanis azért választott külföldi devizában nominált kölcsönt, mert a forinthitelek magas kamata mellett nem tudta volna kifizetni jövedelméből a törlesztőrészletet, ilyen mértékű frankdrágulással pedig senki nem számolt. Szakértők szerint az elmúlt időszakban tapasztalt árfolyammozgások miatt könnyen előfordulhat, hogy a korábban prognosztizáltnál többen veszik igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. Mint ismert, a kormányzat döntése értelmében az adósoknak lehetősége van arra, hogy 2014-ig 180 forintos kurzus mellett törlesszék hitelüket, miközben az árfolyam eltéréséből eredő különbözetet egy külön gyűjtőszámlán vezeti a bank.

Az árfolyamgát időszakának lejáratát követően aztán a két hitelt (az eredetit, és ami a gyűjtőszámlán összejött) egyszerre kell törlesztenie az adósnak. A bankok többségének becslése szerint az érintett ügyfélkör 5-10 százaléka veheti igénybe az ideiglenes könnyítést, a Raiffeisennél ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi turbulens környezetben igen nehéz pontos becslést adni.  

Jandó Zoltán cikkének folytatását olvassa el az Adózónán!