Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A részvényesek, a tőzsdetagok, valamint a Mol és az OTP is levélben tiltakozott a Budapesti Értéktőzsdénél az úgynevezett Xetra rendszer bevezetése miatt. A keddre összehívott rendkívüli közgyűlés egyetlen témája a mostani kereskedelmi rendszer lecserélése lesz.
A tiltakozások ellenére az eredetileg meghirdetett napirendi ponttal tartják meg a szeptember 6-i rendkívüli közgyűlést – közölték a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) sajtóosztályától. Ennél többet azonban nem akartak mondani az ügyről – olvasható a Napi Gazdaság cikkében.
A tavaszi közgyűlésen is éles vitát folytattak már a tőzsdét használó magyar brókerházak a BÉT 68 százalékát birtokló osztrák konzorciummal a 14 éve jól működő MMTS rendszer cseréjéről. Akkor a kisrészvényesek azt mondták, hogy a végső szót a közgyűlés mondja ki ebben az ügyben.
A BÉT-en úgy számolják, hogy az új rendszerrel a mostani napi 17 milliárd forintról 2017-ig háromszorosára nőne a forgalom, és ez bőven fedezné a befektetés költségeit. Ha viszont a forgalom emelkedése nem lenne legalább 30 százalékos, a váltás mínuszt hozhat – derül ki a cikkből.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Az egyetem ki sem írt nyílt pályázatot, azt állítják, nem lett volna más alkalmas jelölt.
Nem klasszikus közéleti-politikai sajtótermék, de egymillió példányban szórják szét.