A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A GfK felmérése szerint míg a napi fogyasztási cikkek piacán 2011-ben az emelkedő átlagárakat a háztartások gyakorta a megvásárolt termékek mennyiségének visszafogásával, vagy a vásárlások elhalasztásával igyekeznek kompenzálni, addig a ruházati termékek piacán megállni látszik az előző évekre jellemző erőteljes visszaesés.
Dudás Szabolcs
A magyar háztartások 2011 első félévében megközelítőleg ugyanannyi ruházati terméket vásároltak, mint az előző év azonos időszakában. A ruházati szegmensek között volt olyan, például a cipők estében, amelyikből mind a mennyiséget, mind az értéket nézve nőtt a fogyasztás. Ezzel szemben csökkent például a felsőruházati szegmens.
A GfK szerdai közleménye szerint a háztartások által vásárolt ruházati termékek darabszáma alapján a kereskedelmi csatornák közül főként a ruházati üzletláncok, hiper- és szupermarketek, illetve a használtruha-boltok jelentősége növekedett. A ruházati üzletláncok szerepe a felsőruházati szegmensben a legnagyobb: mennyiségben a piac 15 százalékát adják, de a kiegészítők terén is egyre fontosabbnak tekinthetők. A hiper- és szupermarketek egyaránt jelentős szerepet játszanak az alsó- és felsőruházat, kiegészítők, munkaruházat és a sportruházat terén. Ezeknek a szegmenseknek a 15-20 százalékát e csatornák adják, ám a legnagyobb, 20 százaléknál is nagyobb piacrészt mégis a bébiruhák szegmensében tudják magukénak.
A kutatás alapján az év első hat hónapjában a cipők szegmensében is nőtt a hiper- és szupermarketek súlya, megközelítve a több kategóriában is mért 15 százalék körüli szintet. A használtruha-boltok szerepe kiemelkedő a bébiruhák piacán, hiszen a megvásárolt bébiruhák egynegyede ebből a csatornából kerül a hazai háztartásokba.
A fiatal, 40 év alatti, magasabb jövedelmű háztartások súlya – a megvásárolt ruházati termékek darabszáma alapján – az átlagosnál nagyobb a butikokban, a ruházati üzletláncokban, a cipőboltokban és a sportboltokban. A fehérneműboltokban szintén a magasabb jövedelemmel rendelkező, illetve – korcsoportos megoszlás szempontjából – a fiataltól egészen az 50 éves korosztályig terjedő rétegek vásárolnak. A 60 évesnél idősebb vásárlók szerepe ebben a csatornában a teljes ruházati piacon betöltött szerepükhöz képest nagyon alacsony. Ők inkább az áruházakban és a piacokon jelennek meg az átlagosnál nagyobb arányban.
A GfK szerint érdekes módon a ruházati termékek postai csomagküldőknél való rendelése is jellemzően az idősebb, nagyvárosban élő háztartásokhoz köthető, ami mögött kényelmi szempontok húzódnak meg.
