Vannak azonban olyan iparágak, amelyek ösztönzőkkel támogatva sem települnek ilyen térségekbe, mert a földrajzi vagy egyéb tényezők ezt nem teszik számukra lehetővé. Ezekben az esetekben más ösztönzőket kell alkalmazni, például meg kell teremteni a lakásbérletpiacot - mondta a magyar szakminiszter.

Fellegi Tamás szerint a munkaerő-mobilitás egyik fő problémája, hogy Magyarországon igen magas a tulajdonban lévő lakóingatlanok aránya, és ez csökkenti a mobilitási képességet. Azokban az országokban, amelyekben elterjedt a lakásbérlés gyakorlata, a munkaerő sokkal könnyebben mozog - tette hozzá. A miniszter szerint a másik mobilitási probléma a családtagok munkához juttatása.

Mindezt nehezebb megteremteni, mint azt elérni, hogy az ipari beruházások a munkanélküliségtől sújtott régiókba irányuljanak. "Például amikor a kínaiakkal tárgyalunk gyártókapacitások Magyarországra telepítéséről, kiemelt szempont, hogy olyan térségekbe tereljük őket, amelyeket leginkább sújt a munkanélküliség" - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Fellegi Tamás.

Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, hogy a megújuló és alacsony szennyezőanyag-kibocsátású energiafelhasználás meghonosítása - amely a londoni brit-magyar szakkonferencia témája - tipikusan nagyon hosszú megtérülési idejű beruházásokat feltételez, és a magánszektor ehhez általában állami támogatást igényel, a nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: jelentős támogatást nyújtanak az ilyen típusú fejlesztésekhez a különböző nemzetközi programok, például azok, amelyek EU-forrásokhoz kötődnek.

A másik forrás, amelyet erre a területre lehet fordítani, a kvótakereskedelemből származó, néhány tízmilliárd forintra tehető bevétel. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormánynak vannak-e vésztervei arra az esetre, ha az euróövezeti adósságválság eszkalálódása a valutaunió széteséséhez vezetne - ennek bekövetkeztét több nagy citybeli elemző- és befektetési ház is jelentős eséllyel jósolja -, Fellegi Tamás kijelentette: Magyarország gondjai jelenleg nem abból fakadnak, hogy a jövőben milyen szerkezeti formát ölt az euróövezet, hanem abból, hogy miközben Magyarország nem tagja az eurónak, az euróalapú gazdaságokkal a legszorosabb integrációban működik. Így mindazok a gazdasági hatások, amelyek az euróövezeti tagországokban a válság miatt megjelennek, érezhetőek Magyarországon is. Ráadásul a magyar piacon jelen lévő pénzintézetek zömmel euróövezeti bankok érdekeltségei - tette hozzá.

Fellegi Tamás elmondta: a 30 ezer milliárd forintos rendszerszintű banki mérlegfőösszegből az elmúlt másfél évben csaknem kétezermilliárdot vontak ki Magyarországról, ami azt mutatja, hogy az európai bankok válságkezelési mechanizmusa Magyarországot is jelentős mértékben érinteni fogja. A kormánynak arra kell készülnie - és ezért hirdette meg az országvédelmi költségvetést -, hogy a negatív hatásokat ki kell védenie, abban az esetben is, ha végül sikerül megoldást találni az euróválságra - mondta az MTI-nek a magyar szakminiszter.