Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az euróövezetnek egy nagyon komoly szerkezeti problémája van, ez egy nem optimális valutaövezet. Ebben ugyanis olyan államok vesznek részt, melyeknek a fejlettségi szintje, szerkezete, versenyképessége jelentősen eltér egymástól. Ez egy fenntarthatatlan állapot – jelentette ki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Róna Péter közgazdász.
Véleménye szerint az euróövezet az amerikai történésektől függetlenül is válságba került volna. Arra a kérdésre, hogy a válság megfordítható lett volna-e, azt mondta: a folyamat nem következett volna be, ha az euróövezet kizárólag a fejlettebb tagállamokból állt volna össze, és egy olyan stratégiát követett volna az Európai Unió, mely a fejletlenebbek számára biztosította volna a felzárkózási lehetőséget. Mint mondta, a fejlettebb tagállamok közé tartozik Ausztria, Németország, Hollandia, Luxemburg, Belgium, ezek fejlettségi szintje nagyjából azonos, és ide próbál felzárkózni Franciaország.
Beszélt arról is: azt már mindenki tudja, hogy a görögök nem tudják a kötvényeiket kifizetni, és fizetésképtelenné válnak hónapokon belül. A kérdés az, hol állítjuk fel a sáncot a következő hullámmal szemben. Még megpróbáljuk megvédeni Olaszországot, vagy pedig most már Olaszország is védhetetlennek tűnik, és akkor a sáncot arrébb kell tenni – érvelt a közgazdász.
Róna Péter
HVG Archív
Az a nagy kérdés, hogy az európai vezetés hogyan akarja átalakítani az eurót – szögezte le. A vezetés jelenleg azt az álláspontot vallja, hogy az euróövezetet megpróbálja megmenteni. Ez azonban nem igaz, nem próbálja úgy, ahogy van fenntartani, azon töpreng, mi a megfelelő stratégia, hogy menthesse a menthetőt, a magot. Itt azonban ellentmondás van, mert a mag a világpiaci versenyképességét a periféria alulfejlettségével biztosítja. A periféria a fejlett mag beszállítója – Magyarország is ide tartozik -, és mint olcsó beszállító hozzájárul a mag nemzetközi versenyképességéhez, csak nehogy eurója legyen. Következésképp sosem lesz eurónk – érvelt Róna Péter.
Nem új gondolat
Emlékeztetett arra, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszterként összehívott egy tanácskozást, ami az euró bevezetésének a kívánatosságáról szólt, és már akkor azt az álláspontot képviselte, hogy úgysem lesz eurónk, és a törekvés csak káros hatásokkal jár. Óriási tévedésnek nevezte az a véleményt, miszerint nem okozott volna annyi kárt a válság, ha már az eurózóna tagjai lettünk volna. Szerinte ezt a tételt egyedül a csehek értették meg a régióban, hiszen már évekkel ezelőtt bejelentették, hogy 2019-ben foglalkoznak majd az euró bevezetésének lehetőségével, és lám, ki van a régióban a legjobb állapotban: Csehország. Sokan gondolják, hogy a szlovákok jól jártak az euró bevezetésével, és miközben valóban vannak szép számaik, az eladósodásuk három év alatt megkétszereződött – hívta fel a figyelmet.
Szólt arról is, hogy szerinte a jövő évi hazai költségvetés rozoga lábakon áll. Becslése szerint 2 százalékos zsugorodással kell számolnunk jövőre. Véleménye szerint a megszorításokra szükség van, de szükség lenne egy növekedést előmozdító politikára is, óriási tévedés azonban az, hogy az egykulcsos adórendszer ilyen lenne. A valós tények azok, hogy a honi mezőgazdaságban és szolgáltatásban nincs növekedési erő. Egy sokkal fokozottabb tőkeképző-képességet kellene létrehozni a belföldi gazdaságban, sokkal kevésbé kellene támaszkodni a külföldi tőkére, sokkal jobban kellene vigyázni a belföldi piacra, hogy a hazai kis- és középvállalatok megerősödjenek.
Róna Péter nagy hibának nevezte az egykulcsos adó bevezetését és a minimálbér emelését, szerinte szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon van egymillió munkavállaló, akinek a képzettsége, képességei olyannyira hiányosak, hogy nem tudja kitermelni a minimálbérhez megfelelő értéket. Ami pedig a legfontosabb, hogy egyszerűen korszerűtlenné vált a magyar oktatás – hangoztatta a közgazdász.
