Róna Péter: sosem lesz eurónk

Az euróövezetnek egy nagyon komoly szerkezeti problémája van, ez egy nem optimális valutaövezet. Ebben ugyanis olyan államok vesznek részt, melyeknek a fejlettségi szintje, szerkezete, versenyképessége jelentősen eltér egymástól. Ez egy fenntarthatatlan állapot – jelentette ki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Róna Péter közgazdász.

Véleménye szerint az euróövezet az amerikai történésektől függetlenül is válságba került volna. Arra a kérdésre, hogy a válság megfordítható lett volna-e, azt mondta: a folyamat nem következett volna be, ha az euróövezet kizárólag a fejlettebb tagállamokból állt volna össze, és egy olyan stratégiát követett volna az Európai Unió, mely a fejletlenebbek számára biztosította volna a felzárkózási lehetőséget. Mint mondta, a fejlettebb tagállamok közé tartozik Ausztria, Németország, Hollandia, Luxemburg, Belgium, ezek fejlettségi szintje nagyjából azonos, és ide próbál felzárkózni Franciaország.

Beszélt arról is: azt már mindenki tudja, hogy a görögök nem tudják a kötvényeiket kifizetni, és fizetésképtelenné válnak hónapokon belül. A kérdés az, hol állítjuk fel a sáncot a következő hullámmal szemben. Még megpróbáljuk megvédeni Olaszországot, vagy pedig most már Olaszország is védhetetlennek tűnik, és akkor a sáncot arrébb kell tenni – érvelt a közgazdász.

Róna Péter

HVG Archív

Az a nagy kérdés, hogy az európai vezetés hogyan akarja átalakítani az eurót – szögezte le. A vezetés jelenleg azt az álláspontot vallja, hogy az euróövezetet megpróbálja megmenteni. Ez azonban nem igaz, nem próbálja úgy, ahogy van fenntartani, azon töpreng, mi a megfelelő stratégia, hogy menthesse a menthetőt, a magot. Itt azonban ellentmondás van, mert a mag a világpiaci versenyképességét a periféria alulfejlettségével biztosítja. A periféria a fejlett mag beszállítója – Magyarország is ide tartozik -, és mint olcsó beszállító hozzájárul a mag nemzetközi versenyképességéhez, csak nehogy eurója legyen. Következésképp sosem lesz eurónk – érvelt Róna Péter.

Nem új gondolat

Emlékeztetett arra, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszterként összehívott egy tanácskozást, ami az euró bevezetésének a kívánatosságáról szólt, és már akkor azt az álláspontot képviselte, hogy úgysem lesz eurónk, és a törekvés csak káros hatásokkal jár. Óriási tévedésnek nevezte az a véleményt, miszerint nem okozott volna annyi kárt a válság, ha már az eurózóna tagjai lettünk volna. Szerinte ezt a tételt egyedül a csehek értették meg a régióban, hiszen már évekkel ezelőtt bejelentették, hogy 2019-ben foglalkoznak majd az euró bevezetésének lehetőségével, és lám, ki van a régióban a legjobb állapotban: Csehország. Sokan gondolják, hogy a szlovákok jól jártak az euró bevezetésével, és miközben valóban vannak szép számaik, az eladósodásuk három év alatt megkétszereződött – hívta fel a figyelmet.

Szólt arról is, hogy szerinte a jövő évi hazai költségvetés rozoga lábakon áll. Becslése szerint 2 százalékos zsugorodással kell számolnunk jövőre. Véleménye szerint a megszorításokra szükség van, de szükség lenne egy növekedést előmozdító politikára is, óriási tévedés azonban az, hogy az egykulcsos adórendszer ilyen lenne. A valós tények azok, hogy a honi mezőgazdaságban és szolgáltatásban nincs növekedési erő. Egy sokkal fokozottabb tőkeképző-képességet kellene létrehozni a belföldi gazdaságban, sokkal kevésbé kellene támaszkodni a külföldi tőkére, sokkal jobban kellene vigyázni a belföldi piacra, hogy a hazai kis- és középvállalatok megerősödjenek.

Róna Péter nagy hibának nevezte az egykulcsos adó bevezetését és a minimálbér emelését, szerinte szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon van egymillió munkavállaló, akinek a képzettsége, képességei olyannyira hiányosak, hogy nem tudja kitermelni a minimálbérhez megfelelő értéket. Ami pedig a legfontosabb, hogy egyszerűen korszerűtlenné vált a magyar oktatás – hangoztatta a közgazdász.