Az idei év legnagyobb részében az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdaságai azt a benyomást keltették, hogy örvendetes módon el vannak szigetelve a világ más pontjain tapasztalható zavaroktól. Az ázsiai részvénypiacok a világ más tőzsdéivel párhuzamosan gyengébben teljesítettek, de a térség gazdaságai tovább növekedtek.

Az elmúlt néhány héten azonban repedések tűntek fel a térség gazdaságaiban, és az elemzők és politikacsinálók egyre inkább aggódni kezdtek amiatt, hogy a fájdalmas zavarok átterjedhetnek Ázsiára, mivel az európai helyzet tovább romlik és az amerikai fejlődés visszafogott maradt. Az export Ázsiából már hónapok óta lassult, ahogy a kereslet - különösen Európában - csökkent. Noha sok ország  ma már kevésbé függ az exporttól, mint korábban, a kivitel döntő szerepet játszik olyan gazdaságokban, mint Tajvan vagy Dél-Korea, vagy az olyan kisebb, nyitott gazdaságok esetében, mint Hongkong vagy Szingapúr - mondták a NYT-nak nyilatkozó közgazdászok.

A lap idézi Frederic Neumannt, a HSBC hongkongi gazdasági elemző részlegének vezetőjét, aki szerint Ázsia potenciális kockázatai nőttek, ahogy az európai válság a Görögországhoz hasonló kisebb, a periférián lévő államokról átterjedt olyan nagyobb gazdaságokra, mint Olaszország, Spanyolország és még Franciaország is. 

Erős Ázsia kell a Nyugatnak

A HSBC egyik sokak által figyelt jelzőszáma azt mutatta, hogy a kínai iparban a növekedési szektor aránya októberben 51-ről 48-ra csökkent, ez csaknem három éve a legalacsonyabb szám, és sokkal kisebb, mint amire a közgazdászok számítottak. Az 50-es szám a bővülés és a csökkenés egyenlő szintjét jelzi.

Ez a hanyatlás növelte az aggodalmat, hogy a Nyugat problémái begyűrűzhetnek Ázsiába, de fokozta az aggályokat a másik oldalon is: a Nyugatnak mind nagyobb szüksége van egy erős Ázsiára, hogy eladhassa termékeit egy olyan időszakban, amikor a világ más részein a fogyasztók  nem vásárolnak.

"Európa ma valahol ott tart, ahol az Egyesült Államok három éve: a gazdasági zsugorodás épp hogy kezdődik" - mondta a NYT-nak az ING egyik hongkongi részlegének fő befektetési vezetője. Ázsiában a gazdaság gondjai viszonylag kevéssé szembeötlőek, a térség java része erős növekedési pályán maradt.

A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szeptemberi előrejelzése szerint a kínai gazdaság idén 9,5 százalékos növekedésre számíthat, India 7,8 százalékkal, Indonézia 6,4 százalékkal és több más ázsiai ország is 5 százalék fölötti bővüléssel számolhat. Ez a számsor azonban a 2010-es
évi alatt marad és jövőre várhatólag még csökkennek az eredmények, mondja a szakértők többsége.

Japán: cunami és erős jen

A nemzetközi feltételek rosszabbodására reagálva Indonézia és Ausztrália az elmúlt hetekben csökkentette a kamatlábat. A térség jegybankjainak többsége elhalasztotta a kamatemelést, amelyet még néhány hónapja is fontolgatott, minthogy az inflációs veszélyt felváltotta a visszaeséstől való félelem.

Japánban a márciusi pusztító cunami mellett a jen erős árfolyama növeli a bajokat, drágítja a japán termékeket és lefaragja az exportőrök profitját. Miután a kamat már amúgy is mélypontra jutott, a kormány közvetlen intervenciókra kényszerült, egy éven belül négyszer is próbálta jen-eladással gyengíteni a kurzust. 

A pénzügyi szektorban az olyan bankok, mint a HSBC, az UBS és a Nomura világszerte csökkenti az alkalmazottak számát. S bár Ázsia egyes részeiben még vannak növekedési szigetek e szektorban, Hongkong és Szingapúr pénzügyi központjaiban leállították az új alkalmazottak felvételét és elbocsátásokra is sor került. 

Az euróövezet zavarai nyomán az elemzők már attól tartanak, hogy válság által a megtépázott európai bankok erősen visszafoghatják Ázsiába és más feltörekvő piacokra irányuló kölcsönzésüket, mivel meg kell felelniük a jövőre bevezetendő szigorúbb tőketartalékolási követelményeknek. 

A Világbank november 22-én közzétett egyik elemzése szerint mindazonáltal 2011 első felében nem voltak arra utaló jelek, hogy a nemzetközi bankok hitelezéseik olyasfajta visszafogásába kezdtek volna, mint a Lehman Brothers 2008 szeptemberében bekövetkezett csődje után, amikor 36 milliárd dollárral kevesebbet kölcsönöztek a feltörekvő ázsiai országokba. 

Az államadósság nem olyan hatalmas

A HSBC idézett elemzője szerint az ázsiai bankrendszer elegendő likviditással rendelkezik és pótolni tudta a hiányt - ám ha az európai bankok most korlátoznák a régióba irányuló kölcsönzést, az nagy zavart keltene, mivel az utóbbi években Ázsia is hitelfüggőbbé vált.
Már eddig is csökkent a vállalatok képessége, hogy a tőkepiacokon szerezzenek pénzt, az ázsiai tőzsdéken estek az árfolyamok. Hongkong, India és Tajvan vezető tőzsdeindexei az év eleje óta mintegy 20 százalékkal csökkentek, nagyjából ugyanúgy, mint az Euro Stoxx 50' teljesítménye. A Reuters adatai szerint a tőzsdére újonnan bevezetett cégek a tavalyi év azonos időszakában elért csaknem 159 milliárd dollárral szemben idén csak 74 milliárdot hoztak.

Az ilyen jelek ellenére sok közgazdásznak az a véleménye, hogy a térség egészének helyzete viszonylag jó. A pénzügyi szektor kivételével a foglalkoztatottság nő, és a munkanélküliség aránya messze elmarad a Nyugatétól (3,3 százalék Hongkongban, 3,1 százalék Dél-Koreában, miközben 9 százalék az euróövezetben és 10,2 százalék az Egyesült Államokban). A jólét növekedésével Kína, India és Indonézia mind nagyobb piacot jelent, ellensúlyozva az európai és az amerikai fogyasztás csökkenését. 

Fontos tényezőként emelte ki a NYT azt is, hogy az ázsiai országok zöme - Japán kivételével - nem küszködik olyan hatalmas államadóssággal, mint Európa és az Egyesült Államok.