A bohócos rendőrtüntetéseknek venné először élét a kormány, amiket a rendőrök főként a rendészeti dolgozók korengedményes nyugdíjazásának megszüntetése miatt kezdtek szervezni, de benne volt az alacsony jövedelem és a rossz munkakörülmények miatti elkeseredettség is. Az adótörvényekhez érkezett módosító havi bruttó 14 ezer forintos pótlékkal egészíti ki a rendőr-tiszthelyettesek illetményét 2012-től. A plusz kiadást a rendőrök szolgálati nyugdíjára félretett összegből fedezik. Egész pontosan: az 57. életévüket be nem töltött, korkedvezményes nyugdíjas rendőrök vagy katonák választhatnak, hogy visszamennek-e dolgozni vagy nyugdíjuk után 16 százalékot adóznak – ebből a megtakarításból, illetve adóbevételből jönne ki a fedezetül szolgáló 9 milliárd forint.

Rendészeti dolgozók: bohócot csinálnak belőlünk?

MTI, Szigetváry Zsolt

Arra nem utal semmi, hogy a kormány megfogadta volna a Független Rendőrszakszervezet Pintér Sándornak írt ajánlását, melyben az érdekvédelmi szervezet azt javasolta, hogy a havi 14 ezer forintos bérkiegészítés hatályát terjesszék ki a közalkalmazotti viszonyban a rendőrségnél dolgozókra vagy azokra a fegyveres biztonsági őrökre, akik az átmeneti szállásokon látnak el fogdaőri feladatokat.

A szlovák járvány lefékezése

A Gyurcsány-kormány idején szinte nem volt olyan hét, amikor a Magyar Orvosi Kamara ne támadta volna a „privatizálást” vagy a „forráskivonást”. Most a kormányzati politikával szembeni ellenállást főleg a rezidensek, illetve kezdő orvosok szervezik. Szlovák mintára kétezren már letétbe helyezték a felmondásukat, és ha a szám eléri a háromezret, de nem változik érdemben semmi, akkor a felmondások aktiválódnak, és az orvosok külföldön keresnek munkát.

A szlovák járvány terjedését egyelőre csak verbális eszközökkel igyekezett megakadályozni a kormány: kedden döntöttek a rezidensekkel folytatandó tárgyalásokról, és szóban Lázár János frakcióvezető is az orvosok bérproblémájának megoldása mellé állt. Az egészségügyi államtitkárság korábban arról beszélt, hogy jövőre 40 milliárdot fognak fordítani jövedelemrendezésre, melyből 15,5 milliárdot uniós forrásból, 10 milliárdot az egészségügyi ellátórendszer átalakításából származó megtakarításból, további 15 milliárdot pedig a népegészségügyi termékadóból származó bevételből állnának.

Csakhogy a terv ezer sebből vérzik: az uniós pénzekből (Támop-támogatások) elkülönített keretet az idén is csökkentették, és nem is jutott elég pénz szakdolgozói ösztöndíjprogramokra. Az egészségügy intézményrendszerének átalakítása a szakértők szerint pedig olyan, mint a kutya vacsorája: nehéz elhinni, hogy abból kijöhet és már jövőre visszaforgatható a tervezett megtakarítás. A chipsadó bevételeit pedig egy adótörvényekhez benyújtott módosító már eleve 30 milliárdról 20 milliárdra csökkentette – és ennek csak fele menne erre a célra. Közben az egykulcsos szja miatt már eleve csökkentek a bérek, az új Munka törvénykönyve pedig a bérpótlékokat is visszavágná, hiszen csökkenne az éjszakai és megszűnne a délutáni pótlék.

Rezidensek: az utolsó kapcsolja le a villanyt!

Túry Gergely

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra is rámutatott, hogy az orvosok havi nettó 100 ezer forintos bérjavítása a szerdán elfogadott költségvetési sarokszámokból nem olvasható ki, hiszen annak 100 milliárd forint lenne a költségvetési igénye.

Vasutas ötmilliárd: pulykapénz

2008 februárja óta a vasutasok folyamatos követelése az volt, hogy kapják meg a MÁV Cargo privatizálásából járó részüket; az eladás bevételéből a vevővel kötött szerződés értelmében eredetileg csak a MÁV Cargo munkavállalalói részesültek volna egy részvénycsere-program keretében. Ezt fúrták meg a szakszervezetek, és álltak elő azzal az ötletükkel, hogy a Cargo eladásából kapjon minden MÁV-os egyszeri 250 ezer forintos jutttatást. A rendes éves béremelésért és a Cargo-pénzért 2008 februárját követően aztán folyton újrakezdve kész volt sztrájkolni a Vasutasok Demokratikus Szabad Szakszervezete, a VDSzSz (az úgynevezett "gördülő sztrájk" keretében). A Fidesz a MÁV Cargo eladását elutasította, mindig hozzátéve, hogy a vasutasok azért kapják meg, ami nekik jár.

Orbán azzal, hogy belecsapott szerdán hajnalban Gaskó István VDSZSZ-elnök kezébe, a legerősebb munkavállalói érdekképviseletet akarta megvásárolni. A belengetett ötmilliárdos munkáltatói ösztönzőcsomagból csak egymilliárdot kell kifizetnie ebben az évben, 2-2 milliárdot pedig 2012-13-ban. A MÁV Cargo-milliárdok furcsasága, hogy az állam most úgy kárpótolja a munkavállalókat, hogy az eladásból származó bevételt soha nem látta - mert az egyből a MÁV-hoz folyt be, és elment a napi működésre.

Az persze kérdéses, hogy Gaskó István széles mosolyán túl a vasutasok ennyivel beérik-e. Ahogy az a szakszervezetek honlapján olvasható, a MÁV-nál és leánycégeinél dolgozó 36-38 ezer munkavállaló három év alatt fejenként bruttó 150 ezer forintot kap majd - ez eleve kevesebb a követelésnél. Ráadásul az állami elvonások jövőre és 2013-ban akár a felét is elvihetik az 55 ezer forintos részletnek. A rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére átcsoportosított idei egymilliárdból a vasutasoknak legfeljebb pulykapénzre futja majd.

Vesztesek: BKV, köztisztviselők, pedagógusok

Épp a karácsonyi pulykapénz eshet ki a BKV-soknak, miután a cég szerdán felmondta a munkavállalókkal kötött kollektív szerződést. A Demszky-Hagyó-korszak idején sok borsot törtek a buszosok a főváros orra alá, a kormányzatnak pedig sokszor az volt az érzése, hogy a főváros a közlekedési szakszervezeteken keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy kapjon pénzt a BKV konszolidálására.

BKV-buszok: mikor maradnak megint a garázsban?

Müller Judit

A csőd elkerülésére Orbán a minap odadobott ötmilliárdot, miután Tarlós István főpolgármester levélben magyarázta el neki, hogy miért került a cég lehetetlen helyzetbe. De úgy néz ki, a cégvezetéstől cserében elvárják, hogy darálja be a szakszervezeteket.

Az orbáni osztozkodás vesztesei lehetnek a köztisztviselők, akiket már eddig is sújtott a Fidesz-KDNP országlása: most a hetvenezres karból újabb 5500 főt küldenének el. Bérfejlesztésről nincs szó. Reményt legfeljebb csak az kelthetett, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felmérést végez arról, hányan lehetnek a körükben a devizahitelesek – döntés azonban még nincs arról, hogy a munkáltatók a végtörlesztés keretében az ő tartozásukat is kifizetnék.

A pedagógusoknak egy távoli ígéret nyújthat legfeljebb biztatást: a köznevelési törvény kapcsán megrajzolt életpályamodell bevezetését 2013/14-re ígérik (vagy egy tanévvel későbbre); ennek egyik eleme lenne a pedagógusok bérjövedelmének rendezése a mindenkori minimálbér legalább 180 százalékára való emelésével. Addig viszont csak az óraszám drasztikus megemelése (a heti kötelező 22 óra felett 10 óra pedagógiai feladatot is vállalniuk kellene), valamint a nyári szünet lerövidítése lenne a jutalmuk.