Szerdán fórumot tartottak a rezidensek a Semmelweis Egyetemen, ahol kijelentették: a háromezerből eddig már 1903 felmondólevelük gyűlt össze. Ahhoz, hogy azokat valóban aktiválják, háromezer orvos szándéknyilatkozatára van szükség. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a hvg.hu-nak továbbra is azt hangsúlyozta: nem az a cél, hogy a szakorvosok, rezidensek külföldre menjenek. „Azok, akik letétbe helyezték a felmondásukat, a megoldást keresik és várják, de ha 2011. december 31-én is kevesebbet fognak keresni, mint a közterület-fenntartók, akkor lépni fogunk, és aktiváljuk a tömeges felmondást.”

Szakorvos-rezidens: fele-fele

Úgy tudjuk, van olyan intézmény, ahol a komplett kórházi gárda benyújtotta a felmondását, Papp Magor azonban két hónappal a határidő előtt ezt nem kívánta kommentálni. Annyit elárult: az 1900 felmondó közül fele-fele arányban vannak a rezidensek és a tapasztalt szakorvosok, és hogy Budapest talán egy árnyalatnyival aktívabbnak tűnik a vidéknél.

Szócska Miklós középen, körülötte az elégedetlen orvosok, akik közül sokan külföldre mehetnek

MTI / Máthé Zoltán

"Az államtitkárság által meghirdetett ösztöndíjprogram az összes rezidens 19 százalékát tudta megszólítani, amiből az is látszik: ez nem hosszú távú megoldás.” Az egészségügyi államtitkárság sajtóosztályán kérdéseinkre csak ugyanazt mondták lapunknak, amit szerdán Szócska Miklós a fórumon: "az államtitkár megérti a rezidensek helyzetét, és dolgozik értük. A gazdasági környezet azonban gátat szab bizonyos lehetőségeknek".

Az államtitkár szerdán úgy fogalmazott, hogy a "kivándorlás gerjesztésével, az ország elhagyására való buzdítással nem fognak eredményt elérni a rezidensek, mert más a világ realitása: csak apró lépésekben lehet megküzdeni a pénzek megszerzéséért, hogy mind a háromezer rezidens számára biztosíthassák az ösztöndíjprogramot, amit első lépésben most hirdettek meg".

Úgysem dől be?

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke lapunknak ugyanakkor azt mondta: soha nem fog valóban bedőlni az egészségügy. „Az összes orvos negyede biztos abban, hogy soha nem menne külföldre. Az már egy egészen más kérdés, hogy milyen egészségügyi rendszert bír fenntartani egy, a jelenlegi negyedével számoló szisztéma. Meggyőződésem, hogy a kormányzat ezért nem veszi igazán komolyan a rezidensek törekvéseit, ezért nem lépnek fel a kérdésben vehemensen. Mert úgyis lesz, aki marad.”

A MOSZ elnökének is tudomása van arról, hogy a jelenlegi akcióban van olyan intézmény, ahol mindenki letétbe helyezte a felmondását, Bélteczki számításai szerint legalább 600 szakorvos lehet az elkeseredettek közül. „Szócska Miklós nem cinikus, de elbagatellizálja a problémát, holott neki kellene lennie annak, aki félreveri a harangot. Egyszerűen nem hiszi el, hogy ezek az emberek felmondanak.” Az elnök azt is mondja: 1900 ember felmondása súlyos fenyegetés, „de még soha nem volt olyan kormányunk, amelynek egy olyan tagja sincs, aki gyakorló egészségügyis lenne. Onnan, ahol ülnek, nem lehet látni a rendszer hetedik bugyrát”.

A felmondások januárban és februárban még nem érződnének, sokaknak ugyanis több hónapos felmondásuk van. „Az ellátás attól függően kerülhet veszélybe, hogy hol, milyenek ezek a szerződések”- mondja Bélteczki János.

Az egészségügyben dolgozók helyzetét a Munka törvénykönyvének módosítása sem könnyíti. Ők már augusztusban is felemelték hangjukat, mikor kiderült: a Munka törvénykönyve tervezett módosítása csökkentené az éjszakai és megszüntetné a délutáni műszakpótlékot, ami drasztikus csökkentené az egészségügyi dolgozók jelentős részének jövedelmét. A módosítás nyomán a munkavállalóknak ezentúl nemcsak szándékos, hanem gondatlan károkozás esetén is korlátlan lenne az anyagi felelősségük.